akkor ne jöjjön!!!

...ma hajnalban jöttem vissza Pestre a karácsonyi pihi után (eszem-iszom kidurranásig :D) és este már dolgozom is...

...soha nem értettem meg igazán, hogy miért gondolja azt valaki, hogy késhet, és ha késik automatikusan be fogjuk engedni az első felvonásra...ma is volt egy hölgy, aki röpke 20 perces késéssel érkezett (bunda, csini szoknya, magassarkú stb.) és be akart ülni.

Előadtam a szokások kis mesémet, miért nem lehet beengedni, mire a delikvens kifakadt:

"Akkor ez milyen színház?! Ez nem színház!!! (...) Akkor úgy látszik nem vesztettem sokat ezzel az előadással, ha ilyen komplikált." [no comment]

Majd miután megtudta, hogy a jegy árát nem kapja vissza, fogta és eltépte a jegyét.

"Úgy látszik tartoztam ezzel az úttal az ördögnek! Ide sem jövök többet!"

Majd fogta magát és kiviharzott. Mondanom sem kell, jót derültünk rajta. Már messze túl vagyok személy szerint azon a ponton, amikor érdekelne az, hogy őú miért késett vagy miért gondolta születési előjognak a késést, valamint azt, hogy "büntetlenül" teheti mindezt...

...szóval summázva a gondolataimat, nem muszáj színházba járni, olyan színházba meg pláne nem, ami ekkora kihívásokat támaszt a nézőjével szemben...ott a mozi meg a kényelmes fotel a tv előtt!!! "oszt liszt!" (ahogy az öcsém mondaná)

őrületem stációi 2:This 'n That - Bette Davis

ez a kép az egyik kedvencem...a könyv első lapjainak egyikén ez a kép található...egyetlen kép, amiben minden kifejezésre jut...egy ember teljes élete vagy csak én képzelek bele túl sokat...nem tudom

elkezdtem a olvasni a könyvet a buszon (miután viszontagságos körülmények között eljutottam Nyíregyházára, ahol átvettem a könyvet a többi rendelt ajándékkal együtt), s időnként hatalmas, szeretetteljes mosoly jelent meg az arcomon...lehet, hogy emiatt egyes utasok zakkantnak néztek, de lelkük rajta

azok után, amin ez a nő keresztülment megírta ezt a könyvet, ami tele van élettel, élni akarással, intelligenciával, bájjal...hogy egy számomra fontos személyt idézzek (remélem, ha ezt olvasod T., magadra ismersz :D), ez a nő "egy hős" volt, s úgy érzem filmjein és most már egyik életrajzi könyvén keresztül is, hogy közel áll hozzám, Ő, aki mások mellett személyes hősöm, köztük is az egyik legfontosabb [szeretném a 70-es vagy 80-as éveimben ilyen tisztán látni, ki vagyok, ki voltam és mihez kezdtem az életemmel]

őrületem stációi 1.

Korábban említett újdonatúj rajongási hullámom alanya:

BETTE DAVIS.

A legnagyobb...Hollywood First Lady-je...az ötödik Warner fivér...

2009. április 5-én lett volna 101 éves, a tecsőn rengeteg tríbjút van fönn az egy évvel korábbi centenárium kapcsán. De nemcsak a 100. születésnap miatt készült rengeteg vidi, hanem halálának 20. évfordulója miatt is (1989. október 6-án halt meg egy Párizs melletti klinikán).

Az elmúlt másfél-két hétben erősen ráálltam a dologra, s következő impozáns, de korántsem teljes listával rendelkezem jelenleg:

20000 Years in Sing Sing (1933)
Of Human Bondage (1934)
Dangerous (1935)
Marked Woman (1937)
Jezebel (1938)
Dark Victory (1939)
All This And Heaven Too (1940)
The Letter (1940)
The Little Foxes (1940)
Bride Came C.O.D. (1941)
The Man Who Came to Dinner (1942)
Now, Voyager! (1942)
Old Acquaitance (1943)
Watch on the Rhine (1943)
A Stolen Life (1946)
All About Eve (1950)
The Star (1952)
The Catered Affair (1956)
What Ever Happened to Baby Jane? (1962)
Hush...Hush, Sweet Charlotte (1964)
The Whales of August (1987)

[a dőlttel szedetteket már láttam, min. 1x :D]

...és megvan az 1971-es The Dick Cavett Show is, amiben egyszerűen fantasztikus...ez az egyik kedvencem, illetve az 1983. február 9-i The Tonight Show Starring Johnny Carson-ban. Ha valaki, aki látta az utóbbit, tudja mire gondolok, amikor azt mondom, "CHARMING!!!" De, hogy mások se maradjanak ki a jóból, ímé az interjú második fele (az ominózus charming-hoz meg kell várni, hogy Richard Prior bejöjjön, kb. 7:41-től kell nézni, hogy megértsük az előzményeket :P)

Nehezen überelhető sztem a dolog, de megpróbálom. Néhány idézet, amik tetszenek:

"I often think that a slightly exposed shoulder emerging from a long satin nightgown packed more sex than two naked bodies in bed. "

"Old age is no place for sissies. "

"I survived because I was tougher than anybody else."

"From the moment I was six I felt sexy. And let me tell you it was hell, sheer hell, waiting to do something about it. "

"I've no time for broads who want to rule the world alone. Without men, who'd do up the zipper on the back of your dress? "

end of part 1. to be continued...

itt a tél...

...már ideje volt. Az éjszakát átvirrasztottam (tanultam is meg nem is), s egy hirtelen ötlettől vezérelve (közel álltam ahhoz, hogy ülve elaludjak) kinyitottam az ablakot és akkor megtörtént...

...hó. Egyszerű, tiszta. Hó. És ami a legjobb benne, az illata, ami egyértelműen igazolja, itt van végre a tél!!! yay

Szeretem a telet, vagyis minden évszakot szeretek. Mindben megtalálom azt, ami a legjobban tetszik. Szeretem a tavaszi nap melegét, a nyári eső simogatását, az őszi szél csípős hidegét az arcomon, no meg a színeket (őszi lány vagyok, és őszi színben pompázó platánokról álmodom), és végül a hó illatát. Egy év nekem így kerek. Szeretnék idén sok havat. Nem annyit, hogy a közlekedés ellehetetlenüljön, de annyit igen, hogy ropogjon a talpam alatt, hogy bele lehessen feküdni a töltésoldalon, hogy felvehessem a szexi rózsaszín síhacukámat, miközben seprem a havat. Ilyen telet és ennyi havat akarok...

amikor a fagyi visszanyal...

...vagyis ha a másik oldalra kerülsz abban az egyenletben, amiben te tök jól elvoltál eddig a régi oldalon. Még-inkább-vagyis: színházba mentünk Timivel... [Gorkij: Barbárok]

...minden az első felvonás alatt kezdődött, amikor az alattunk lévő sorban egy pasi a várandós felesége közbenjárásával zacskót csörgetett, matatott meg miegymás...megesik az ilyen a legjobb családban is, gondoltam én (hátha a 100-as zsepit bontja a nő, itt a flu-szezon, ugyebár), de nem, valami zaba volt --> el kezdett forrni az agyam. De a pasi továbbment azon az úton, amire még gondolnia sem lett volna szabad, nemhogy rálépni. 1/2 literes üdítős üveg (kerüljük a reklámokat) és boldogan szürcsöli a löttyöt...

...szünetben visszatértünk a helyünkre, s láss csodát neandervölgyiék mellettünk ülnek. No mifene, ezt akkor most hogy??? Az lett volna a legkevesebb, ha a pasi végig az előtte lévő széken pihentette volna a keresztbe tett lábát, de nem, ő arra hajtott, hogy Timi szemében szikra gyúljon és halált kiáltson a lelke mélyén: elővette anyuka táskájából vagy akárhonnan a szép ki szalvétát, kibontotta, leterítette a térdén, majd hozzáfogott kedves vacsorájához a Katona nézőterének 18. sorában--> perecre fel embertársak! Miután befejezte, felhörpintette lónyálának maradékát és eltelve a boldogságtól, figyelte azokat a furán megvilágított fazonokat valami deszkaemelvényen...

...vége. Taps. Miegyéb. Elindulnánk kifelé, ha kedves barátném nem botlana a vacsora emlékét szonorúan örző összegyűrt papírszalvétába a lába alatt...innentől nem tartóztattuk magunkat, felváltva szidtuk a pasit, az asszonyt, meg a felmenőket. S hogy ez ne legyen elég, még rúgtak rajtam egyet...

...egy korábbi beszélgetés alkalmával szóba került a nemzet színházának ruhatára, s egyébkénti működése (hova álljon a nép, ha van egy szám a bilétán, no meg egy betű? számomra evidens, hogy oda, ahol a leghamarabb megkapja a felöltőjét, vagyis ahhoz a betűhöz, amit a biléta mutat. ott nem így van). Hát ehhez kapcsolva elárulom, a Katonában más-más színű papírt kapsz, tehát ha A van a fecnin, ami sárga, akkor kutya kötelességed oda beállni. Megtettem, beálltam. A néni szépen grasszál a pult előtt, folyamatosan adja ki a kabátokat, kb. 3 különböző helyen álltak emberkék várakozva. Előttem kitisztult az ég, nyújtanám a két papírdarabot, amikor beszól a kartársnő, hogy 'Kérem, a sor ott áll', majd megmutat kb. 25 embert, mint kígyózó oszlopot...kicsit kikerekedett a szemem, mire egy pasi, aki mellettem állt kb. 5 perce és látta, hogy a nő nem csak a "sorban" állóknak adja ki a kabátokat, hanem szépen mindenkinek, bepöccent, és beszólt. Ezzel a lépésével egységfrontot hozott létre kettőnk között, s én is megjegyeztem, hogy eddig nem volt "sor", de hirtelen kialakult, arról mi már nem tehetünk, hogy nem mögöttünk formálódott azzá, ami...kicsit szemet tekergetve, de kiadta a kabátot...

...Timinek elmesélve e sztorit arra a megállapításra jutottunk, hogy konzervatívak vagyunk!!! A dolog alapja nem más, mint az irtózásunk a perectől, az ivástól, a csörgéstől (mindezt előadás alatt) és a beszólogató ruhatárostól...bezzeg, ha mi csesztetnénk a nézőket...

Ma este néző voltam. Nem szeretek az lenni. Egyrészt mert ha rávillantom vagy Timi rávillantja ádáz szemeimet a mellettünk zabáló parasztra, és nem történik semmi, akkor mit csinálunk? Meresztgetünk tovább? Ha nem vagyok néző, akkor a folyó másik partján eleve be se engedem a nézőtérre a pereccel és levan a gond. A második opció inkább kedvemre van.

[Amúgy az előadás vegyes érzéseket és gondolatokat hagyott bennem. Nem tudom, hogy Gorkij ezen darabja rossz-e, a mai előadás nem ment-e 100 %-kal, vagy csak egyszerűen ez nekem nem jött be, mert nekem ez a fanyar humorú, abszurd már-már groteszk darab nem indítja el azt a mérhetetlen röhögési ingert, amit a többi 100nak igen. De biztos bennem van a hiba, amiatt mindenképp, hogy nem vagyok képes nézőtársaimmal egyivásúvá válni, zabálni a felvonás alatt és kitalálni, hogy egy talpalattnyi helyen, hoo fogja felütni a fejét egy kisebb emberkígyó, amitbizonyos helyeken sornak szokás nevezni...

wii

...izomlázam van...de nagyon...a hátam, a jobb karom...már érzem, hogy a holnapi torna IS fájni fog, de talán javít a helyzeten

"Fasten your seatbelts, it's going to be a bumpy night"

...aprócska feladvány idevetődő olvasóimnak. Ki, mikor, melyik filmben mondta a fenti idézetet?...

...De mivel senkit nem szeretnék magamra haragítani azzal, hogy olyan tudásanyagot kérek számon :D, amire nemrég még sem tudtam volna felelni, elárulom a megfejtést. Bette Davis mint Margo Channing az 1950-es All About Eve című klasszikusban. Azok, akik gyorsan kombinálnak elejtett morzsákból, rájöhettek, ismét megzakkantam egy kicsit és új mappát nyitottam a régiek mellett. S valóban, lassan egy hete Bette Davis-filmeket nézek, adatokat gyűjtök, tecsőn interjúkat vadászom, s a ma hajnali karácsonyi könyvvonalazás közepette egyik életrajzi könyvét is becsempésztem a kosaramba (egyéb dolgok mellett, pl. nem hagyhattam árválkodni holmi 3000 ft-os TWW 7. évadot --> ennyiért az életben soha nem kapnám meg, hát azt is megvettem :D).

Szóval most ez van terítéken kicsi rajongásom étlapján, de egyértelmű, hogy nem kerül le róla soha...már csak azért sem, mert élete során több, mint 100 filmben szerepelt (az amerikai mozis adatbázis szerint 1932-ben 9 filmet forgatott ---> ez gondolom a stúdiórendszernek, a színészt a stúdiójához kötő/láncoló szerződésnek, no meg a nagyságos atyaúristen Warner testvéreknek köszönhető, leginkább Jacknek).





Egy kis ízelítő...ami kihagyhatatlan a filmjei közül: All About Eve, valamint a Whatever Happened To Baby Jane? Bár jelenleg elsőszámú kedvencem az 1935-ös Dark Victory, amit szorosan követ a két Oscar-díjas alakítása (1935 - Dangerous, 1938 - Jezebel)...de szorgosan gyűjtöm az utánpótlást, így ez még változhat...:P

Ha valakiről már életében írnak egy dalt, ami Gramy-díjas lesz és milliók veszik a lemezt, amin megtalálható, arra méltán igaz a The First Lady of Hollywood "becenév"; tessék itt a dal:




10 Oscar-jelölésével és 2 díjával 4. az örök ranglistán, csak Meryl Streep (15/2), Katherine Hepburn (12/4) és Jack Nicholson (12/3) előzi meg, de ha a sármos Mr. Nicholson-t kiveszem az egyenletből, ő a harmadik egy olyan listán, amelyen az első helyet az a Meryl Streep foglalja el, akinek sajátkezűleg írt levelet Streep pályájának elején, melyben nagy jövőt jósolt neki és abbéli kívánságát fejezte ki, hogy szívesen játszana vele bármikor együtt...ez sajna nem jött össze, de Meryl Streep ettől függetlenül is Bette Davis-t tartja példaképének, akitől már kisiskolásként azt tanulta, "hogyan kell még az életet is kiijeszteni egy férfiból". :D:D:D

Kicsit hosszú lettem, de sebaj...

...és a végére egy idézet, ami néhány infó ismeretében olyannyira megnevettetett, ahogy majdnem leestem az ágyról ;P :

"Why am I so good at playing bitches? I think it's because I'm not a bitch. Maybe that's why Miss Crawford always plays ladies."

"...minden élet befejezte szomorú körforgását és kialudt..."

...utolsó Sirály a Bárkán. Az egyik legkedvesebb előadásom volt, nem tudom hány alkalommal láttam, min. 10x, az tuti. És ma az első sor közepén ültem...megérte. Lehet, hogy elfogult vagyok a drámával, az előadással és a színészekkel kapcsolatban, de így utoljára még egyszer megdobogtatták a szívemet, összefacsarták a lelkem és a végén könnyeket csaltak a szemembe...

...jó volt a közönség (tetszett, hogy bizonyos részeknél nem viselkedtek úgy, ahogy korábban már volt rá példa), értették az előadást (legalábbis nekem úgy tűnt)...

...később tovább nőt a boldogságszintem, valószínűleg sejthető, hogy kinek a jóvoltából :D:D:D, majd még egy kis löket, hogy bearanyozódjon a napom...remélem, amiről ott és akkor szó volt, az realizálódik, mert akkor én leszek az egyik legboldogabb ember a világon!!! :D [légyszilégyszilégyszi]

Minden szereplőnek nagyon szépen köszönöm!!! S el ne felejtsem, ha már élőben megtettem, akkor itt is: boldog születésnapot kívánok, Béla!!!

egy gyerekkori emlék...

...egy ideje vissza-visszatér egy film, illetve egy filmben látott jelenet alatt hallható dal, jobban mondva egy igen ismert dal bizonyos feldolgozása... I'll Be Seeing You - Deidre Harris

...hogy senkit ne kergessek az őrületbe, íme a tények. 1992, Shining Through - Felhők közül a nap, Michael Douglas és Melanie Griffith. Azt most nem szeretném bővebben kifejteni, hogy jó film-e, csak azt tudom, hogy kb. 8 éves korom körül nagyon szerettem időről-időre megnézni, és itt most nem M.D. férfiassága játszott közre...:D

Szóval bírtam a filmet, voltak pillanatok, amikor sírtam (volt, hogy észrevehetetlenül, volt, hogy észrevehetően), mindegy, a lényeg, hogy van egy jelenet, amikor a két főhős ismét találkozik, miután a háború kitörése óta nem találkoztak (sejthetjük, hogy előtte volt egy viszony, ami félbeszakadt) és akkor egy estélyen kinyílik az ajtó, és a pasi egy másik nővel a karján libben be...a folytatás egyértelmű...

...s tánc közben egy nő énekel, és az a dal akkor befészkelte magát a fejembe és a szívembe, s azóta is ott motoszkál, időnként felszínre tör, megszerzésért, de legalább meghallgatásért kiált, de valahogy mindig elmaradt a dolog...egészen mostanáig, amikoris megtaláltam a tecsőn egy vidit, amihez ezt a dalt illesztették --->HURRÁ? GYŐZELEM!!!

Összegzés. Hallottam, visszahozta a régi emlékeket, s nemcsak a filmmel, hanem az akkori önmagammal kapcsolatban is...egy házat, amely elveszett, egy szobát, amely nem létezik régi valójában többé és boldog időszakot, amikor még hittem magamban (teljes mértékben, nüansznyi kételyek sem voltak bennem, a jövőmmel, a lehetséges életemmel kapcsolatban), s most itt vagyok, az a ház, az a szoba és az a kislány nincs többé, az az önmagamba vetett hit sincs többé, de a dal még létezik és most megosztom veletek... [és most sírok, pedig nem akartam...]



[itt a videó, kb. 0:36 körül kezdődik a dal]

[jah, amúgy ismételt bizonyítéka annak, amit a múltkor K.G. és M.Zs. megjegyeztek az egyik este, miszerint olyan filmeket láttam, amikről ők még csak nem is hallottak...gondolom, ez is egy olyan darab...

...és talán mondanom sem kell, hogy legközelebb at home, előkerül a videókazetta a szekrényből...]

síelés és egyéb őrültségek...

...ma folytattam a tegnapi időelütős tevékenységemet, vagyis Az elnök emberei első évadából néztem meg néhány részt, köztük azt, amelyikben az elnök a könyvritkaságok boltjában vásárol karácsonyra, ahová magával viszi Josh-t is. Aki Donna-nak (az asszisztense) vesz egy könyvet a síelésről, s arról, hogy kell tökélyre fejleszteni eme tevékenységet (valószínűleg ez a régi könyv olcsóbb volt, mint bármi, ami a Donna által összeállított listán felsoroltatott...síléc, síruha, bot stb.:D).

S erről a dologról eszembe jutott életem egyetlen síeléssel töltött hete, amit hihetetlenül élveztem annak ellenére is, hogy totál kezdőként érkeztem Lengyelországba, s természetesen én voltam az egyetlen, aki a "vegyük fel a bakancsokat és a lécet, érezzük, milyen is benne megállni" felszólítás után egy 0°-os terepen csúszásnak indult, s választania kellett, elvágódik, mint a tök vagy tovább csúszik és legalább egy, többmilliós autócsodát vág haza...én elvágódtam. A hét további részében próbáltam elsajátítani a síelés minden csínját-bínját, el lehet képzelni, hogyan. Legyen elég annyi, hogy volt alkalom, amikor a kijelölt 100 métert nem hóekében kanyarogva, hanem - már elnézést a kifejezésért - seggen csúszva tettem meg...de én legalább megtettem.

De ami a legjobb volt, hogy egy heti kemény térd- és ülőgumófájdalom elviselése után az utolsó napon a kezdők között rendezett síversenyt megnyertem...megelőzve azokat a srácokat is, akik egész héten úgy röhögtek rajtam, hogy alig álltak meg a lécükön...

Hogy mindezt bizonyítékkal is alátámasszam, itt egy kép rólam, a világklasszis síbakancsomról és a lengyel sípályáról, ahol a gyenge, tvből rámragadt szlovák nyelvtudással képes voltam megérteni, mennyibe is került 3 üveg Coca-cola :D

jah, arról még nem beszéltem, hogy az egyetlen síbalesetben vagy lavinaomlásban eltűnt síelő lettem volna, akit rögtön megtalálnak, hála a rikító rózsaszín és lila overallomnak :P (időnként nosztalgiából ebben seprem télen a havat...azt az 5 centit:D)

Piaf vol.2

Vagyis néhány gondolat a tegnap estémről. Visszajöttem a fővárosba kb. egy hét után (no meg az oltások után...egy-egy kar, egy-egy influenza elleni oltás, mindezt péntek este 9kor apai közben járással), és este már dolgoztam is. Piaf, Piaf-->beültem.

Nem tudom, hogy csupán amiatt volt rám olyan hatással, amilyennel, mert régen láttam, s ráadásul még régebben arról az oldalról, ahonnan szeretem vagy tegnap tényleg fantasztikusak voltak mindannyian.

Az első felvonás vége amúgy is mindig kiüt egy jó negyed órára érzelmileg, de a tegnapi nem kicsit vágott mellbe...those eyes with tears...omg!

Aztán a második alatt volt néhány kellemetlen élmény, pl. máig nem tudom felfogni, hogy 8-9 felnőtt férfi női ruhában átöltözés és éneklés közben miért oly vicces jelenség, hogy felnőtt, komoly nőknek látszó emberi egyedek majdhogynem velőtrázó röhögésben törnek ki és olyan hévvel rázkódnak, hogy egy teljes széksor alatt remek a dobogó...no comment.

De azért nem vonták el annyira a figyelmemet, hogy a felvonás további részét ne tudtam volna maradéktalanul élvezni. A vége kifejezetten meghatott, s ahogy láttam nemcsak engem, de most nem a nézőtéri oldalra gondolok...mindent összevetve mély, szomorú, boldog és gyönyörű estét szereztek nekem azok az emberek...

ellopva az ötletet én is translate-oltam a google-lel :D

"The angel was cleaning out his closets when the call came. Halos and moonbeams were sorted into piles according to brightness, satchels of wrath and scabbards of lightning hung on hooks waiting to be dusted. " [Christopher Moore: Lamb - The Gospel According To Biff, Christ's Childhood Pal. Orbit London 2007.] - nehogy szó érje a ház elejét, és holmi cyberkémek bemószeroljanak az idézetek fel nem tüntetett hovavalóságát illetően :D (bemószerolni - témához és népcsoporthoz passzentos kifejezés, ahogy azt Tobymtól - oh, my darling - megtudtam vala)

és ímé a fordítás, ahogy azt a rendszer kidobta nekem:

"Az angyal takarítás végzi gardrób, amikor jött a hívás. Halos és holdsugarak volt rendezve halmokba szerint fényerejét, aktatáskák a harag, hüvelye a villám akasztott horgok arra vár, hogy leporolta." [Google Translate]

egy elmebeteg író agymenései, amik kihagyhatatlanok :D

...vagyis Christopher Moore és a regények, elsőként is a Biff evangéliuma, aki Jézus gyerekkori haverja volt, ami után az ember nem állhat meg (még akkor sem Zsolt, ha nincs folytatása a fent említett remekműnek...:D)

egy kis ízelítő a dologból...angolul és magyarul is megosztom veletek, hogy is hívják Boldizsár 7 kínai ágyasát, akik meglehetősen közeli kapcsolatba kerülnek Biffel :O [ a magyar fordítás Pék Zoltán fantasztikus munkája, üldözze őt ezért a rajongók örök hálája...]

"Tiny Feet of Divine Dance of the Joyous Orgasm - Örömteli Orgazmus Isteni Táncának Apró Lába"

"Beautiful Gate of Heavenly Moisture Number Six - Mennyei Nedvek Hatos Számú Gyönyörű Kapuja"

"Temptress of the Golden Light of the Harvest Moon - Holdtölte Arany Fényének Kísértője"

"Delicate Personage of the Two Fu Dogs Wrestling Under a Blanket - Takaró Alatt Birkózó Két Kutya Finom Kiválósága"

"Feminine Keeper of the Three Tunnels of Excessive Friendliness - Bensőséges Barátság Három Alagútjának Női Őre"

"Silken Pillows of the Heavenly Softness of Clouds - Felhők Mennyei Puhaságának Selyempárnája"

"Pea Pods in Duck Sauce with Crispy Nudle - Borsóhüvely Kacsaszószban Ropogós Tésztával"

és

"Sue - Zsu"

p.s.: ha valaki kedvet kapott, akkor beleolvashat a kiadó honlapján nemcsak a Biffbe, hanem a többi megjelent regénybe is

p.s. 2: tömegközlekedés közben olvasni nem javallott, mert utastársainkban felmerülhet a kérdés, normális-e a mellettük sírva röhögő embertárs vagy sem...:O

ilyenek vagyunk? igen.

http://index.hu/kultur/blog/2009/11/16/kedves_magyar_kepeslapokat_adnak_ki_new_yorkban/

New York-ban megjelenő képeslapok arról, kik is vagyunk, no meg milyenek a művész szerint...nekem bejöttek

"Összedőlhet fenn a magas ég, leomolhat minden, ami ép, egy fontos, hogy TE SZERESS, minden más csak semmiség..."

ha már szóba került a dolog...a lényeg, amit időnként holmi emberi egyedek hülyeségei háttérbe szorítanak...mindenki jöjjön és nézze meg

bocs, de kiesik neki...

...mármint Edith Piaf-nak a Bárka...mármint a Père Lachaise-ből...

A történet dióhéjban a következő.

B. Sz. Előadás szünete. 2009. november 18. Néző telefonál.

"- ...mert ha az Edith Piaf lenne, vagy az Edith Piaf hangja, akkor ez ...fantasztikus lenne..."

Aprócska fricska odabentről. Kb. 5 perccel az ominózus telefonbeszélgetés után.

" -... nem mondtad neki, hogy megbeszélés alatt volt a dolog, de kicsit kiesik neki a Père Lachaise-ből..."


no comment...mármint dehogy no comment...ma még a 21. század elején van vki, aki eljön színházba és egy Edith Piaf életét alapul vevő, messze nem életrajzi előadás kapcsán azt az elvárást támasztja a színészek és amúgy a produkcióval szemben, hogy akkor az a hang olyan legyen, mint amilyen nem lehet...mert ugye EDITH PIAF-ból csak EGY volt, és sajnos 1963 óta nincs közöttünk???

[azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy az a hang, akit E. P.-ként hallott, nem egy utolsó hang...sőt]

EZT.AKARAROM.MOST.RÖGTÖN!!!

otthon akarok lenni, ülni/feküdni a tv előtt és addig nézni Az elnök embereit, amíg ki nem folyik a szemem...de tényleg, nem viccelek...az első évadtól a 7. végéig...most...miért nem történik valami...azt mondtam, MOST...


p.s. Richard Schiff! Még mindig te vagy szívemnek szép szerelme...:D

"Ginger! Get the popcorn!"

hál' Istennek vége van...

...kisfröccsök, nagyfröccsök és zöldbékék kíséretében eltemettünk tegnap valamit, ami energiatartalékainkat teljes mértékben lenullázta...de vége van...egy évig gyűjthetjük az erre fordítandó energiát...

durva...

...hajnali 3/4 három, és a szomszéd elhúzódó zenés estjén felcsendül a Macarena...erre most mit reagáljon a nyomorúságos suckdolgozó?

NO COMMENT...

mert gyönyörű

tegnap röpke fél órával nyújtottam meg a hazajutási időt azzal, hogy a nagy jégkorszaki állatból nem piros ándörgráunddal, hanem kombinyóval és 2-es villanyossal, majd 24-es villanyossal jutottam haza...

s hogy minderre miért vetemedtem? Mert a Margit híd közepén balra tekintve a főváros gyönyörűen terült el a szemem előtt, s mivel a Jászai Mari térnél egy éppen induló 2-es arra csábított: "gyere velem, gyönyörködj, élvezkedj, még ha kicsit hideg is van, és a nap sem süt hétágra, de ezt nem hagyhatod ki"...és én nem tudtam ellenállni a Duna-partnak. MEGÉRTE!!!

(már csak azért is, mert még a Szalay utcai megálló előtt láttam egy hatalmas, "aligtörzsű" platánt, ami úgy néz ki, minta 4 vagy 5 platán nőtt volna össze anélkül, hogy hosszú törzsük egyenesen felfelé nőtt volna...imádom a platánokat, lehet, hogy még visszatérek, és készítek néhány képet...)

picit megfagytam, kicsit összenyomott a többi utas, de a látvány kárpótolt (jah és láttam a kétéltű buszt, ami épp egy éles hajtűkanyart vett a Duna közepén, hogy lassan a "kigurulója" felé vegye az irányt:D)

itthon pedig gyorsan bekanalaztam egy pisztáciás danone-t és elkönyveltem, szép volt ez a délután...

József Attila: Szeretők lázadása

Eljön az az éjjel, melynek
minden csillaga szívig ég el.
Föllázadt szeretők szaladnak
lobogó hajakkal, zenékkel.

Nótázva hozza mind a partig
görnyesztő piros drágaságát.
Megtárul morogva a tenger
s kincseiket mind bedobálják.

- Győztél, eljöttünk szerelemmel,
ízedet visszahoztuk néked,
nosza fogadd bilincseinket,
kötözd be fájó szívverésed.

Nosza fogadd hát koronánkat,
a harangot, sapkánkon a csörgőt,
egy zacskó lisztünk s egy marék
elbúsult, ragaszkodó szöllőt.

Fogadd most-tépett ágainkat,
vedd jólcsinált szerszámainkat.
Fogadd seprőnket, tányérunkat,
de ágyunk helyett, nesze, magunkat.

S füstölgő, parazsas homlokkal
fiúk és lányok leguggolnak,
fölöttük reszketve ereszkednek
pártalanul nagy, teli holdak.


S a víz a sok vad ajándéktól
kijön értük, elönti őket,
hanem hiába zúg, zúgása
erősbíti az éneklőket.

A lányok dalát: Tenger vagyunk,
keserű só vagytok ti bennünk -
a fiúk dalát: Partok vagyunk,
keserű tenger vagytok bennünk. -

S a víz habzó, kibomlott kontyán
ragyogó holtakat ringat csengve
és háborogván emlékezik
az elcsöndesült szerelemre.

1926. június

(A videót nem én készítettem, a zene a lényeg, azt hiszem...no meg a szöveg)

...singing belleville rendez-vous...8)

"Yeah. And I'm gonna win."

Az elnök emberei (The West Wing) - 2. évad utolsó részének (Two Cathedrals) vége, az egyik legnagyobb rész/évad befejezés, amit valaha láttam...

Épp most nézem az Apokalipszis most rendezői változatát, és a legkevesebb, amit Martin Sheen megérdemel, hogy élete másik nagy durranásából berakok egy vidit...:D

Szóval egy igazi TWW-fanhoz méltón "Let Bartlet, be Bartlet" és "Bartlet For America"!!!

Hadd szóljon!!![Dire Straits - Brothers In Arms]

{A post címe már a 3. évad 2. részéből (Manchester Part I.) való, ami az idézett rész folytatása:
Reporter Sandy Can you tell us right now if you'll be seeking a second term?
President Bartlet Yeah. And I'm gonna win.}

happy halloween-t mindenkinek!

nehogy elfelejtsem blogolni a dolgot...

...október 24-én elmúltam 22...szóval szülinapi hangulatban tescóztam egyet délután (ahol elfelejtettem venni vmit, no mind1), majd dolgoztam egy kellemeset (bemutató...), és megleptek a nézőtéris húsgombócok!

kaptam fincsit és ittunk egy kis pezsgőt...beszélgetős estére sikeredett, s azóta kiderült, örüljünk, hogy komolyan nem hullt vér vagy hogy egyáltalán volt hol lennünk-->most erősen túloztam, de egy szülinapos bármit megtehet...:P

és ha már benne vagyok a dologban, akkor ide írom, hogy egy teljes hetet töltöttem otthon, ami fantasztikus volt (nem sok érdemleges, inkább szem/szájnak ingere és egyéb lelki húrok lettek kielégítve családügyileg:D)

no meg erősen rágyúrtam arra, hogy elmélyítsem és kitágítsam Barbra Streisand számára fenntartott mappámat (vagyis teljes diszkográfia :D, néhány élő koncertfelvétel, filmek újbóli megszerzése valamint még nem látottak megnézése...mit ne mondjak, komoly fejlődésen mentem át) --> szóval most egy kicsit még ebben fogok leledzni, de ahogy saját rajongó énem minden zakkant bugyrát ismerem, hamar szemem elé sodor az élet egy újabb feldolgozandó témát, ímígyen tágítva ezzel már eddig sem szűk kulturális horizontomat (mert én kb. 4 éves komor óta tágítom, s jobbára ilyen lelkesedő hévvel, amolyan "uccuneki" stílusban)

s a fent leírtakat alátámasztandó mellékelem egyik kedvenc dalomat a fent említett élő legendától, de lehet, hogy megszalad kezemben az egér (na az furcsa lenne) és nem csak egy bizonyíték kerül elő mp3 lejátszóm mappáinak sűrűjéből...

--> ez a 2006-os koncertturné dvd-jéről származó klip,a mi csak reprise, de mindjárt linkelem a filmbeli cuccost is (ha vki nem tudná, Funny Girl...)

http://www.youtube.com/watch?v=E6i3zq2sGzE

--> szóval ez a filmrészlet, de mutatok mást is bibibiiiiiiiiiiiiiiiiiiii

--> Yentl, szintén Barbra, de ezt rendezte is (förszt direksön), aki nem látta, kötelező darab

http://www.youtube.com/watch?v=Rt_jjHAQoJU&feature=related

-->Yentl, vol.2 (bruhaha), szóval az uccsó dal, aminek a vége kiveri a biztosítékot és olyan szinten oda.asz, hogy ihaj :)))



s minderre azért volt így szükség, mivel zenei fájlt nem engedett a kis mocsok program betenni :/

(amúgy aki kar, az szemezgessen a tecsős kedvenceim között...bár lehet, hogy maradandó károsodásokat okozhat)

ha már szóba került a mai nap folyamán...

Az angolra ez a Disney-mese betétdal is erősen ráver: hála a magyar nyelv szépségének, leleményének, no meg SCHUBERT ÉVÁnak, aki fantasztikusan énekel...


ENJOY!!!:D

azért ennyire nem lehet válság...

Azt hinné az ember, hogy ha valaki egy fesztivál keretében ellátogat egy budapesti színház vadiúj darabjának, bemutatót követő friss előadására, akkor azt az előadás, a rendező vagy a színészek miatti érdeklődése okán teszi mindezt...és lehet, hogy ez tegnap így is volt, de azt már nem tudtam hová tenni, hogy valakinek mi szüksége lehet egy olyan székhuzatra, ami max. erős klóros mosás után párnahuzatnak lehet alkalmas, már ha van rá gusztusunk.

Igen, nyitáskor mindenen volt huzat, az előadás után pedig hiányzott egy. Nem hiszem, hogy valaki ennyire szenvedne a válság negatív hatásaitól, hogy egy darab fekete anyaghoz ilyen cselekhez kellene folyamodni, mint egy színházban eltöltött este(jegyár stb)...

Bár lehet, hogy egy nézőtér-fetisisztával van dolgunk, s legközelebb az ebay-en látjuk viszont irdatlan összegekért a huzatot...

House M.D. mai elmés gondolata a köznek az arckönyvponthu-ról

"You want to know how two chemicals interact, do you ask them? No, they're going to lie through their lying little chemical teeth.... Throw them in a beaker and apply heat."

az életbe vetett hit igazolása 25 perc alatt...

...vagyis az a fantasztikus élmény, hogy nem vagyok eleve elcseszve és vannak értelmes gondolataim, melyek talán papírra érdemesek.

Tisztábban: találkoztam kedden Cz.K.-val, aki elmondta azt, amit az a bizonyos illető hosszú hónapok kínlódó olvasási ingere és nemolvasása után sem tudott megtenni, vagyis biztatva irányt mutatott szakdolgozatom megírásához...végre valaki.

Ezek után talán ismét csiripelhetnének a Pesten ritkán hallható madarak az ablak alatti nem létező fák boldog őszi lombjai között, ha nem lennék enyhén náthás. No fever, just my nose has a big leak...

De a betegség kikötőjéből kihajózva belevetem magam a bővebben kifejtett vázlat, majd a dolgozat első, nagyobb lélegzetvételnyi részének megírásába, amit elküldök Cz.K.-nak, majd ama jeles úrnak, ki nem ösztönzött/indított sem gondolatokra, sem írásra.

Hátha sikerül más embertársaimmal együtt nekem is mitsemérő becselor fokozatú diplomához jutni, hogy újabb fokozatok megszerzése felé vegyem az irányt...

ilyen érzések találtak meg a héten...

...no meg a mai Találkozást követően is úgy érzem, hogy ez a dal ide illik.

http://www.youtube.com/watch?v=PM_E_jkVksU
(a videó része nem fontos, de nem tudtam csak a dalt betenni, szal a dalra koncentráljatok)

Apropó Találkozás. Friss az élmény, de már van a darabbal kapcsolatban sikerélményem, ugyanis kitaláltam ki H.E. és miért jelenik meg az előadás elején és végén.

Ha túl leszünk a pénteki bemutatón, akkor bővebben kifejtem érzéseimet Nádas eme drámájának hazai (Bárka) színpadra-állítása okán...

kezd nagyon elegem lenni...

...ugyanis iszonyatosan fáradt vagyok (effektíve a számból kicsorog a joghurt...no comment)

emellett nem haladok a szakdogámmal sem, de talán van vmi halvány reménysugár (Cz. K. személyében és tudásában bízom, de még nem tudom, mire fog az egész kifutni...)

most csak azt érzem, hogy aludni akarok egyvégtében 24 órát minimum, s utána hazamenni és nem látni Pestet egy hétig, bár erre még várnom kell egy kicsit

jövő héten Találkozás bemutató, nagyon várom, hátha Nádas és a csapat visszahoz vmit az erőmből és életkedvemből (bár a darab nem feltétlenül ilyen vetületű...)

nem tudok mást írni, minthogy "fáj az egész" Anna (legalább ennyivel kapcsolódjak a Platonovhoz)

új frizura, moziünnep és Emmy

a vasárnap délelőtt és kora délután a fodrászok gyöngyének kezei között voltam megtalálható vala, s hipp-hopp újdonatúj frizurát rittyentett kerekded fejem búbjára, hála néki és köszönet...

...délután leginkább semmittevés, majd moziünnep keretében Becstelen brigatyk helyett Hajsza a föld alatt (ami meglepően jó volt annak ellenére is, hogy a 2. sor közepéről majdnem nyaktöréssel néztük végig --> DE megérte!) ... azonban még ehhez kapcsolva lenne egy gyermekded kérdésem, de tuti, hogy bennem van a hiba: mi az, hogy -2 vagy -1 jegy? most akkor vagy annyi jegyet adunk el, amennyi székük van a teremben van, vagy akkor legyünk tökösek, és adjunk még el a lépcsőre is néhányat, hogy a szerencsétlen néző mondjuk azt láthassa, amit előre kitervelt ... és, aki a minuszos jegyet kapta, hova ült, de tényleg??? ... no comment

...tegnap (nekünk ma hajnalban) adták át az idei Emmy-díjakat (sorrendben a 61. alkalommal), s mivel nincs a lakásban édzsbíó, így a Bíbor folyók után eltettem magam mára. De első dolgom volt reggeli gályázásom megkezdésének pillanatában, hogy az eredményt megkukkantsam, s lám, nincs új a nap alatt! 30 rock, Alec Baldwin, Mad Men stb., de volt valami, aminek kifejezetten drukkoltam és ismét bejött (tavaly is): GLENN CLOSE megkapta a legjobb női főszereplő dráma sorozatban kategóriában az Emmy-t!!! Glenn és Damages rulez!!!

Mesivel (unokatesóm) még délután megfogadtuk, hogy kulturális horizontunkat szélesítendő a majdani győztes dolgokat megnézzük a jövőben...lesz mit nézni

...két karod, ha átölel, az én karom felel, s már rózsaszín az élet...

...igen, igen, igen!!!

Igaz, hogy este nem lehetettem kinn az Andrássy úton (mert ugye benn nyomtuk a Mulatságot), de kedves Tercsi barátnőm mobiltelefonos élőközvetítése segítségével legalább ezt a dalt hallhattam a Piaf, Piaf "minikoncertből" ...hüppppp


De nem vagyok ám telhetetlen, ez is nagyon frankó olt, de mégis 3 hónap kihagyást követően igazán szívbéli boldogság lett volna, ha ott vagyok én is, és érzem a levegő rezgésit no meg hallom ezeket a gyönyörű dalokat...

Summa az Évadnyitó Színházi Fesztiválról: nagyon klassz kis program; legalább a város egy csodaszép, nem mellesleg jól frekventált helyén egy napra kultúrabomba robbant nekünk, akik vágynak erre...

Jó volt látni azt a rengeteg embert, akik kíváncsian tébláboltak a standok forgatagában, s nálunk is megálltak amúgy :D

Aztaqurvabigf*ck érzés....

... a Damages második évadának utolsó részét követően nem igazán vágott mellbe az elmúlt néhány hónapban, de ma ezt is megértem ismét.


Ki az, aki elhinné erről a képről, hogy egy 60 éves nőt lát???Ha hiperrealista módon kivonjuk az egyenletből a a retusálást, még akkor is durva, hogy vannak génállományok a világon, aminek köszönhetően valaki így nézhet ki komoly nagyi korban...


S erre csak ismét azt mondhatom: AZTAQURVABIGF*CK!!!

Szeretnék egy cicát...

...de jelenleg rengeteg problémába ütközik a projekt. Az egész nyáron tört felszínre a tudatalattimból, s egész sokáig a vörös hosszú szőrű perzsa felé hajlottam, de néhány napja a ló másik oldalára csúsztam át, vagyis a szfinxek kerültek a középpontba.



Első ránézésre sokakat kirázhat a hideg, ha meglátnak egy ilyen cicát, de szerintem nagyon édesek tudnak lenni...





...mellesleg a minimális szőrnek köszönhetően a porszívóhasználat és a bunda "karbantartási" problémák száma jelentősen lecsökken a szfinxek esetében, s valljuk meg, ez nem kis szempont...


De mivel a jelenlegi körülményeim nem teszik lehetővé a cicatartást, a perzsa vs. szfinx meccs még nem lefutott...



Azt pedig senki nem tagadhatja, hogy szívet lágyítóan cuki tud lenni egy ilyen kis "bőrmók" bruhaha (mekkora agymenés hajnali fél egykor):

magyar nyelvi gyöngyszem a 90-es évek elejéről

A Királyi Televízió nemrég ismét belevágott a sorozatok sorozatának ismétlésébe, vagyis reggelenként Szomszédok Taki bácsiékkal...

Nemrég ezzel a hihetetlen leleménnyel találkoztam félkómásan: "PÖZLI" - vagyis puzzle szomszédok módra...LOL

rettenetesen nagy mocsok vagyok...

...de eddig nem igazán volt időm, kedvem és témám ahhoz, hogy írjak. De azt hiszem ideje ismét belevetnem magam a blogolás bugyraiba...

Szóval hevenyészett összefoglalóként a nyárról: otthon, otthon és otthon. (Ami egyet jelent a folyamatos punnyadással, filmnézéssel, családdal levéssel...)

Azonban szeptember 3-a Pesten vagyok, egy hete fél 7-kor kelek (ami felér egy komoly kínzással), s lassan ismét bele kell lendülnöm a szakdolgozati probléma keresésnek, ugyanis egy teljes nyár nem volt elég arra, hogy röpke 29 oldalból az a bizonyos emberi lény leszűrje, hogy amit eddig magamból kiizzadtam, csupán alapja lehet egy majdani dolgozatnak, aminek megszületése csak rajtam, az általam felfedezett problémán és annak kidolgozásán múlik...tömören fogalmazva: nekem kellene sza..om a spanyol viaszt...


és ez most istentelenül frusztrál, s nem tudom mi lesz így ebből...

Boldog Meryl Streep Day-t mindenkinek!

2004. május 27-e óta New Yorkban ezzel a nappal tisztelegnek Meryl Streep élete és munkája előtt. A világ minden pontján rajongók/fanok népes tábora kapja elő a legféltettebb kincseket rejtő polcról valamelyik filmjét, s ha nem is rendeznek egész napos maratont, két-három filmet tutira megnéznek!!!

Hasonlóképp én is megünneplem ma e jeles napot: a Dosztojevszkij-vizsgám után hazaballagok (remélem, egy kettest összekaparok valahogy!), letelepszem a tv elé és azonnal hatalmas problémába fogok ütközni. MELYIK FILMET NÉZZEM MEG??? [Ugyanis valamennyi filmje megvan, és ebből a felhozatalból nehéz választani-->nem a mennyiség, hanem minőség miatt: jobbnál jobb filmek, de nem minden, hogy milyen a hangulatod!]

De azt hiszem, a One True Thing nem maradhat ki a mai listáról, talán befigyel a The Devil Wears Prada és az AFI Lifetime Achievement Award is -->ne csak én ünnepeljem :D:D:D

Este beiktatok egy Édes szívem, ribanc vagy utolsó előadást, DE ezután hazatérve folytatom a megérdemelt pihenést és a Meryl Streep napot!!!

U.i.:

Ha valami szépet, már-már éterit akarsz hallgatni, katt ide:

http://www.youtube.com/watch?v=VK-N8wRjkSw

tanács

jól figyelj most kedves Olvasóm (jaj, de XVIII. százados beképzelt narrátor vagyok mostan), soha, de soha ne hagyj nyelvtöri beadandót utolsó pillanatra,s a szakdogádat se leadás előtt 3 héttel kezd el írni...vhogy jobb lesz a közérzeted, s az sem fog nyomasztani, hogy aludnod kellene,de még mindig a könyvet bújod (arról nem is beszélve, hogy időtlen idők óta nem néztél meg egy Meryl-filmet, vagy nem ültél úgy benn Piaf-on avgy Sirály-on, hogy ne "pörgött volna egy nehéz vasgolyó" a fejedben, miközben azt üvölti torka szadtából (mikre képesek a vasgolyók...), hogy TANULJ BAKKER, AZ IDŐ ROHAN!!!

szal csak a mihez tartás végett mondom: takarékskodj energiáiddal, oszd be az iődt, tervezz előre és tartsd magad hozzá (nekem szinte soha nem megy...de hátha neked sikerül)

megújulás...

Rég jártam erre, de azt hiszem a tegnapi események mellett nem lehet úgy elmenni, hogy egy szót sem pazarolok rá blogom felületén.

Szóval a véres valóság a következő: megrövidültem, méghozzá jelentősen és hajban. (Képpel sajna nem szolgálhatok, majd idővel...) Drága fodrászunk, Andi volt olyan kedves és levágta a hajam. R9vidre vágytam, de nem tudtam lehet-e az enyémből bármit kihozni az emberi kategóriájának határain belül. Úgy tűnik, lehet! :D
Az éjszaka próbája is megtörtént: reggel nem ébredtem úgy, mint egy szénaboglya tulajdonosa, egy-két tincset kivéve, amelyek úgy érezték, hogy maguk kívánják meghatározni, merre az arra...

A hajamról még annyit, hogy az első reakciók pozitívak voltak, de a nagyobb reakciódömpingre a mai estén és holnap elő órámon számítok...


Amúgy épp a szakdoga készítésének fáradalmaiban leledzem, kb. 2 hetem van arra, hogy megírjam, s aztán még durván egy hét, ha újra kellene írni...
Felesleges energiát bárkitől szívesen fogadok!

instant változatban az elmúlt időszak

zanzásítva nem a legjobb blogolni, de az elmúlt néhány napban, talán hétben ne volt igazán időm írni...

...voltam otthon március elején, másfél nap alatt megnéztem Az elnök emberei 6. évadát (anya szerint mindegy lett volna, ha elküldi postán és haza sem megyek - bruhahah- de azért örültek, hogy látták a családi háztól elszakadt leányt), kisebb adag kajával felvértezve visszazötyögtem szeretett fővárosunkba... [az alábbi videó a 2. évad vége-->klasszikus részlet...a dal címe: Brothers In Arms]

...a minimális haza koszt elfogyasztása után, a bemutató hetének kellős közepén elkezdtem a sokak által hatásosnak és sikeresnek titulált narancsos diétát, aminek első 5 napja igazán boldogan telt, ámde a 6. nap reggelén enyhe szédüléssel és remegéssel ébredtem. Gondoltam magamban, felhívom telefonos vajákos asszonyomat-->anyát és megkérdezem, mi a fene történhetett velem az esti savanyú káposztázás és a reggeli felkelés között. A diagnózis: a vércukorszintem a béka ülepe alá került, mivel saját undoromat a kávé és tea irányába a diéta alatt is megtartottam, és így a szükséges cukormennyiség nem jutott belém(:D), s mire eljött a tegnapi nap: elemeim lemerültek. De sebaj!!! Tegnap tartottam egy normális napot: reggelire nagy bögre, cukros tea; vajkrémes, felvágottas kétszersült; ebédre egy jó kis török gyros és este egy túrós sütit is benyomtam Lajosnál...

...ma ismét felvettem a diéta fonalát, anyival változtatva a korábbi meneten,hogy ma reggel is ittam egy teát (sokkal kevesebb cukorral, mint tegnap, de legalább cukor is jut a szervezetembe). Sőt, mióta ismét visszajöttem Pestre rendszeresen járok reggelente tréningre, csak a 9-én hagytam ki, mivel Gabonamalaccal kipróbáltuk a Dandár meleg vizét-->sztem utoljára. (bár néha jóleshet egy kis ázás a gyógyvízben)

...a tréning után hazajöttem, s csekélyke reggelim elfogyasztása után az egyetem felé vettem volna az irányt, hacsak nem ütött volna be a mennykő! Pénztárca sehol!!! S.O.S. Felforgattam a szobám, majd a színházban a lyukunkat és a pénztárnál is néztem, de semmi. Már épp kezdtem a szakadék széle felé táncolni, lélekben kezdtem összeadni, menniybe is fog fájni, ha minden iratomat újra be kell szereznem (személyitől az adókártyán át a különböző könyvtári jegyekig). Szerencséremég a teljes agónia előtt rácsörögtem T. Gáborra, nem találták-e meg tegnap a színházban a tárcám. Mire a válasz: "Jaj! Elfelejtettem sms-t írni. Náam van, este viszem!" --> kövek egész lavinája zúdult le a szívemről, anya tárcájába is mét visszazuhant az a röpke 30 rugó, amibe az iratújrabeszerzés került volna, s arcomon a hála jeleként bárgyú mosoly jelent meg...

...apropó Gabonamalac! Március 15-én dolgoztunk, de délutánra beterveztünk Röfivel egy mozit. Mivel az ELTE volt szives a szoctámomat ebben a hónapban nem kiutalni, eléggé le vagyok gatyásodva (hogy egy klasszikust idézzek: "annyi a pénzem,mint békán a szőr!"), így Malacka meghívott,mondván, ilyenkor mindenki a gyerekét viszi moziba, most én vagyok az ő gyereke :D:D:D .Coraline-t néztünk. Nagyon tetszett!!! Hatalmas ez a mese, bár sztem a 4 éves kiskölyök mögöttünk nem igazán élvezte (ezt csak a folamatos beszélgetésből és járkalálsból,no meg popcorn alánk zúdításából vélem kiérezni...lehet, hogy nála épp ez a figyelem jele), de mi nagyon jól szórakoztunk. Az egyik szereplőt (egy idős színésznőt/artistát Miss Spulninakhívnak a darabban-->a névválasztáson jót derültünk /persze az általunk ilyen név alatt (is) ismert személyre a figura cseppet sm hasonlított/ a testvérét vagy barátnőjét pedig Miss Masszívnak-->ezt nem igazán tudom hova tenni, bár a moziban nem erre figyeltem, inkább arra, hogy a kiscsaj sikerrel vigye keresztül tervét a banya-pók ellen...ajánlom a film megtekintését Tim Burton- és Henry Selick-fanoknak egyaránt...

...szakdolgozatommal végre el kezdtem foglalkozni mélyebben is. Csehov drámáin belül eltehetőleg a Platonovval fogok foglalkozni (csak a Sirály előzheti be), még konkrétabban a díszlettel, kellékekkel és azok szemiotikai vizsgálatával a dráma szövegének tükrében. Egy angyallal bővebben értekeztem a témában (Vera ezúton is nagyon köszi!!!) a De Sade bemutatója utáni bulin. Remélem, jó lesz a dolog. Egy-két könyvet kell még megvennem, illetve fénymásolnom és akkor az elméleti háttér már egyben is lesz. Az előadásokat is kiválasztottam, már csak meg kell tudnom, hogy a SZFE könyvtárából kölcsönözhetek-e ki vagy sem...

...Timi! Várunk haza! Minden nap olvaslak, tetszenek a képek és azt a közös msn-dolgot tényleg össze kellene hozni!!! Rajtam, remélem, nem fog múlni!!!


Hirtelen és zanzában ennyi!

U.i.: Testvérem I.Z. univerzumában! Nekem is volt gy nagyon durva álmom a múlt héten (lehet, hogy a cukor testemből való fokozatos távozása váltotta ki), kb. 2 órát filóztam még rajta reggel. Annyira kusza volt: életem különböző helyszíneit, idősíkjait és érzéseit vegyítette, olyan embereket helyezve be bizonyos szituációkba, akik még véletlenül sem jártak soha azok közelében, hogy eltöprengtem: mi lenne, ha a tieddel együtt az enyémet is megfilmesítenék. Tuti megosztott Oscar/BAFTA/Cesar abban az évben...