évadvégi fáradtság...

...mintha ez vett volna rajtam erőt (ha, mekkora képzavar...) az elmúlt napokban, ami abból szűrhető le, hogy a reggeli ébredés legjobb esetben 10-kor következik be...no mind

...közben kiderült, hogy június 16-án szakzáró vizsgázom, 28-án pedig felvételizem...az már csak hab a tortán, hogy olyan személy kapta a szakdogámat bírálásra, aki nem épp a téma szakértője...nem tudom, hogy ennek örüljek avagy sem...

...tegnap befejeztem a második Bette Davis-könyvet...van még egy, de az az All About Eve-ről szól...ha nyáron nem lenne meg a munkám, akkor lehet, hogy a saját önéletrajzi könyvének nekiugrom, és elkezdem fordítani...

kezd nagyon elegem lenni...

...ugyanis iszonyatosan fáradt vagyok (effektíve a számból kicsorog a joghurt...no comment)

emellett nem haladok a szakdogámmal sem, de talán van vmi halvány reménysugár (Cz. K. személyében és tudásában bízom, de még nem tudom, mire fog az egész kifutni...)

most csak azt érzem, hogy aludni akarok egyvégtében 24 órát minimum, s utána hazamenni és nem látni Pestet egy hétig, bár erre még várnom kell egy kicsit

jövő héten Találkozás bemutató, nagyon várom, hátha Nádas és a csapat visszahoz vmit az erőmből és életkedvemből (bár a darab nem feltétlenül ilyen vetületű...)

nem tudok mást írni, minthogy "fáj az egész" Anna (legalább ennyivel kapcsolódjak a Platonovhoz)

gyűlölöm, gyűlölöm, gyűlölöm...

...hogy képtelen vagyok felkelni 8-kor és áttolni a hatalmas hátsóm a színházba a reggeli tornára!!!

hiába csörög a telefon (már amikor méltóztatik csörögni), nincs bennem elég erő, hogy kikászálódjak az ágyból...


és emiatt egyedül az ELTE a hibás, amiért egy éve minden félévben délben kezdődnek az óráim és nem vagyok rákényszerítve az emberi léptékű kelésre...grrr