dögrovás...

...amikor (Andi szerint) 2 oktávval mélyebben szól a hangod és simán elmehetnél Karádi Katalin-imitátornak vagy sok viszki (:D) után még Charlie hasonmásversenyen is indulhatnál...

...amikor nem hogy főzni, enni sincs nagyon kedved és végül egy szicíliai pizzával áldozol az éhség oltárán...

...amikor hálát adsz az égnek, hogy nem kell holmi 25 cm hótakarót ellapátolnod, sőt kedved szerint egész nap pizsiben flangálhatsz, mert nem érdekel a decent megjelenés at home...

...amikor az éjjel közepén levegő után kapkodsz, mert holmi levegővételre szolgáló testnyílások alkalmatlanná váltak különböző okok miatt (hadd ne részletezzem!)...

...ilyen állapotok között leledzem az utóbbi 3-4 napban...

...és ezért ma lázadásképp Az elnök embereit néztem...második évad közepétől, mert még karácsony előtt ott hagytam abba (igaz a téli szünetben lenyomtam a 7. évadot, de egy profi fanatikusnak mindegy ,hol veszi fel a sztori fonalát...) és az utolsó rész híján le is nyomtam a maradék 8 részt...az utolsó pedig még a ma esti meló után vár (a híres utolsó jelenetet a már korábban posztoltam, akit érdekel, itt megtalálja:
http://annaizmus.blogspot.com/2009/11/az-elnok-emberei-west-wing-2.html,
illetve a hideg januári időjárás közepette egy kis szívmelegítő bakiparádé szintén itt:
http://annaizmus.blogspot.com/2009/11/eztakaromm.html)


...végezetül pedig álljon itt a 2. évad 6. részéből a kedvenc Toby Ziegler-idézetem:

"When Pakistan gets nervous, everybody gets nervous. You know why? 'Cause we're all gonna die."

Toby Ziegler rocks!!!

Avatar - Alien - Damages

AVATAR
ájmeksz 3d - felülről a második sor kellős közepéről, kis sorban állás és jegymahinálás után. Aztán végre nem a kék, hanem a piros dizájnos kóla (amit ugye szeretek nagyon a gyömbim mellett), cuki szemüveg és egy csaj, aki szerint mindegy, hogy melyik sorba szól a jegyem...ahha

aztán egy "miért-kell-ezt-nekem-felolvasni-minden-vetítés-előtt"életérzés kíséretében felolvasott szöveg, kihangsúlyozva, hogy szédülés esetén vegyük le a szemüveget és lélegezzünk mélyeket (az utóbbit nem mondta, azt sem, ha valakinek nagyon kell, akkor a popcornos zacsiba vagy az előtte ülő nyakába helyezze el a kis vukot ;P)

a film tetszett, a technikai háttere eszméletlen (kedves mozizós társam, G. a füstbombák elől még el is hajolt vala :D) --> én egyszer-kétszer szívesen lesepertem volna magamról az égő faleveleket, ha ugye valóban hullottak volna rám

SPOILER! azt hittem S.W. aka Ripley nem fog meghalni, mert ugye hogy néz ki az az akciós-scifis-fantasys film, ahol a legnagyobb valaha élt akcióhősnő éjvát választja és nem a naviságot...no mind1 SPOILER!

még egyszer összegezve nagyon tetszett, egy bizonyos pillanatban el is pityeredtem, de hála a szemüvegnek, senki nem vette észre a korom sötét teremben :D


ALIEN
ha már Ripley hadnagyot emlegettem és mert nem lehet befejezni egy napot úgy, hogy nem lövöldözött savas lényekre :P, este megnéztem a 4. részt. Sokak szerint nem igazán jó a film, a trilógiát sokan befejezettnek és "tökéletesnek" tekintik Ripley önfeláldozásos halálával, de én azért időről időre megnézem...(a 4 közül az uccsó 2 a kedvencem, de lassan egy szintre kerül az egész)
"Kivel kell itt kefélnem, hogy kijussak innen? - Kefélni könnyű, kijutni nehezebb." vagy "Apa meghalt, seggfej!", illetve "Kicsoda maga? - ÉN VAGYOK A SZÖRNY ANYJA!"--> ezek a mondatok mindig beúsznak már a film elején az agyamba, arról a képről nem is beszélve, amikor már a Betty-n a Föld felé utazva kis savas vérmennyiséget az ablakra elhelyezve Ellen Ripley hadnagy 8-as számú klónja végleg elintézi a gonoszt --->anya és gyermeke, a "kis cuki fehér orrnélküliség" sikolya és azok a szemek, amelyek némán is azt kiáltják: "anya hogy tehetted ezt velem, basszus???"
szóval az éjszakám is jól telt, hála Ripleynek (mára beterveztem a 3. részt, mert leállni nem lehet)

Damages
reggel felébredve első dolgom volt megszerezni a harmadik évad első részét (mindenki érti mire gondolok...) és ahogy megvolt, rögtön rá is vetettem magam.

Tökéletesen igaza volt Glenn Close-nak, odabaszott igazán a kezdés és ahogy vége lett máris azt kívántam, bárcsak már megint kedd lenne...
Izgalmas 13 hétnek nézek elébe. Az új szereplők tetszenek, a sztori tuti, hogy még párszor megkutyulódik, rétegződik és egyebek, de egy dolog tuti (egy szereplőt már most elkaszáltak...) nem fogunk unatkozni!!!


[Végre megreparáltam a bsplayer-t, így ma a The Old Maid (1939)-re is sort kerítettem. Bette Davis egyszerűen megríkatott, ezen nem lehet szépíteni...de nem is kell.]

jeez...

...az FX csinált egy recap videót a Damages első két évadáról a harmadik promója mellé. Most mit mondjak? Így, 2 percbe sűrítve az a 27 rész még durvább, még klasszabb és még kötelezőbb, mint amúgy. Pedig alapból sem kispályás a sorozat, de ezt nem ragozom tovább.

Itt a recap, spoileres, bár aki nem látott egy pillanatot sem sorozatból, azt mindenesetre leszűrheti (ha már nekem eddig nem hitte el), hogy záros határidőn belül le kell ülni megnézni a dolgot...

"She'll be back...TRUST ME." - Patty Hewes (Glenn Close)

Damages Season 3.

...erre várok május óta. Akkor ért véget a 2. évad egy "aztaqurvabigfuck" utolsó résszel, hogy klasszikust idézzek. ;P

És ahogy az lenni szokott, jegelve lett a téma, mert ugyebár nyári szünet meg felvétel és rengeteg találgatás, mi lesz a következő évadban, mi lesz Patty Hewes és Ellen Parsons sorsa, szerepe...és főleg, mit tudnak még kitalálni az alkotók, ami miatt Glenn Close azt mondta a GG-n a vörös szőnyegen, hogy durvább résszel kezdenek ma (jan. 25-én), mint az első évad pilotjával...

...május óta újra-újra visszatért a dolog, gondolkodtam az újranézésen, de ugye mindig van valami más, amit újra kell nézni vagy épp először van rá mód...így a Damages újradarálás elmaradt, s sok internetes oldalon emberek tömegei fogadkoznak, hogy ezt csak darálva, semmiképp sem hetente...mert túl szövevényes, sok a szereplő...meg jobban és nagyobbat üt, ha május végén másfél nap alatt a szemedet kifolyatva lenyomod és aztán egy hétig csak járkálsz, de még mindig azok a mondatok és képek kísértenek...

...na nekem ez nem megy. Főleg, ha tudom, hogy van lehetőségem minden héten megnézni az adott részt. Az elsőt daráltam és hála a Nővéremnek (;*), épp a második évad kezdete előtt 2 héttel, így arra nem kellett sokat várni. De a harmadikat úgy fogom lenyomni, illetve fogjuk lenyomni (igaz Mesi?), hogy hetente az adott rész megnézése után kikóválygunk a konyhába és egymásra nézve csak ennyit tudunk mondani: "EZ "AZTAQURVABIGFUCK" VOLT!!! Innen hova lehet még durvulni, jeez???"

[itt van egy kis étvágygerjesztő a sorozathoz, csak vigyázz, mert beszippant ---> season 3 promo, illetve opening credits (Az elnök emberei promója mellett ezt imádom a legjobban)]

hmmm

az elfogadás nagy erény...néha nem megy...

Anconai szerelmesek...már megint

Elfelejtettem blogolni, hogy színházban voltunk anyával. Rég nem csináltunk közös csajos programot, de Móninak hála (1000 köszönet) most összejött. Január 7., Móricz Zsigmond Színház, Anconai szerelmesek...

Istenien szórakoztunk, bár az örömbe üröm is vegyült, s nem tudtam levetkőzni teljesen nézőtéris énemet sem...hisz azon az ember messze túl tudná tenni magát, hogy emberek nem találják meg a helyüket egy fix nézőterű színházban, mert hát ugyan megesik az ilyen, de hogy legyen olyan pofátlan nő, aki az első sor közepén ülve végigfotózza az első felvonás bizonyos részeit (ebben az iMÁZS is közrejátszott...), az már nekem sok!!! És amikor szünetben az illetékes Erika/Éva/Én kérdőre vonja és figyelmezteti, hogy ezt nem szabad (mert a színészek is látták --> nem nehéz észrevenni egy tükörreflexes kamerát másfél méterre magadtól, h azt egy nő erősen a fejéhez emeli, majd kattint :P), akkor tagad, mert ő ugye ilyet soha és semmilyen körülmények között nem tenne...hahaha (de legalább a második felvonás alatt visszafogta magát)!!!

Mindezt félretéve fantasztikus volt az előadás, számomra teljesen új poénokkal itt-ott ("perszil", "felteszem neki sztereóba"), azt pedig soha nem fogom elfelejteni, ahogy valami furcsa barnásfekete folyadék csorog le egy bizonyos személy halántékán a reflektorok tüzében...


Anya is jól érezte magát, dőlt a nevetéstől és ami még fontosabb, elhatározta, ahogy a munkája és családja engedi (jaj de szépen fejeztem ki a robotot...) kéthavonta beiktathatnánk egy színházas estét...hurray!!!:D:D:D

sajog a talpam...

...ugyanis az elmúlt másfél otthon töltött hét alatt ha mozogtam is, és miért ne mozogtam volna (anya feltette a "takarítsunk kicsit, de akkor már szakadjunk is bele" lemezt :P), de mindezt nem úgy tettem, hogy magassarkúban egy megpakolt bőröndöt húzok magam után, no meg a frissen vásárolt "kistáska" a kezemben...mert ugyebár ma ezt vittem véghez két városon keresztül...

...Nyíregyháza + Budapest, buszról le, állomásra sietni kedves barátnővel, ebédért és innivalóért téblábolni, vonatról leszállni, kombízózni, dvdért oda-vissza sétálni (megint durva boltot csináltam, hála az ikszpressznek:D), aztán megint kombínózni, sétálni nagyot a Mester utcától hazáig...

...aztán kis pihi (The Girl From 10th Avenue + The Banger Sisters), majd legkisebb is számít alapon bevásárlás...a végkövetkeztetés és egyértelmű megállapítás: SAJOG A TALPAM!!!

őrületem stációi 3.

43 + 1...jelenleg ennyinél tartok, hála a magasságos internetnek (meg egyéb olyan oldalaknak és kedves embereknek, akiket messze nem akarnék bajba sodorni, szal csak úgy bele az éterbe: "Köszi!") de azt hiszem lesz ez még jobb is...aki ismer, az tudja, hogy igen :P

amúgy most néztem meg a June Bride-ot 1948-ból...tetszett. Nem meglepő (ismerve őrületem lehetséges fokozatait :D)...az pedig mindenképp jó lenne, ha lenne egy férfi, aki végre férfiként viselkedne és elcsavarná a fejem, ja nekem meg nőként kellene viselkednem, és hagynom kellene, hogy elcsavarja azt...először is kellene egy férfi, aki csak úgy szembe jön...ha ilyen filmeket nézek, néha ilyesmi eszembe jut...

a következő mondatot pedig beemelem a bármikor előrántható aranyköpések sorába:

"Man's best friend is the apple!" (Robert Montgomery as Carey Jackson)

[akit érdekel a dologhoz a körítés is, annak bármikor kölcsönadom a June bride-ot vagy csak egyszerűen a fenekére nézünk egy flaska fagyos indianai almabornak :X]

Bloglevél Nővéremnek Barcelonába

Drága Nővérkém!

Úgy örülök, hogy erre jártál és kommenteltél is az olvasás mellett (oly ritkán történik meg velem, hogy firkálnak valamit a hevenyészett gondolataim alá...)!!!

Elolvastam, amiket írtál, és annál a résznél, hogy megvan a The Lonely Life, majdnem leestem a székről!!!! Itthon nem lehet megkapni, a This 'n That is olyan szerencse volt, hogy ihaj! de feltett szándékom, hogy a fizum megérkezése után megrendelem az amazon-com-ról:D (De előtte egy röpke kérdés. A saját példányodat a neten rendelted vagy Barcelonában találtál egy aranybányát? Mert ha netalántán ráakadnál egy angol nyelvű példányra szeretett katalán városunkban, akkor lehet, hogy mégsem rendelnék...:D)

Arra a kérdésedre, hogy miért is kattantam rá ennyire B.D.-re, azt kell mondanom, hogy egy ideje már kísértett a nő :P (mert ugye M.S. mindig emlegeti, stb.), meg néhány AFIs videót is néztem a neten és azt mondtam magamnak, uccu, nyissunk új mappát és győződjünk meg a saját szemünkkel, miért tartja mindenki a legnagyobb Hollywood-i színésznőnek. Először az All About Eve-t és a What Ever Happened to Baby Jane?-t "szereztem meg", és rögtön láttam, hogy ez a nő nem akárki. Megfogott a szépsége, a tehetsége, stb. és annak rendje és módja szerint beizzítottam beszerzési erőimet és mára lassan 50 filmje van meg. :D:D:D [ha szeretnél tőle több filmet nézni, akkor látogasd meg a torrentz pont com-ot, írd be, hogy Bette Davis és dőlni fognak a filmek, no meg az oldalak, ahonnan le lehet tölteni:D]

Most abból az időből szedem a filmeket, amikor a filmek kevés értéket képviseltek, még az Ő szemében is, "junk" a 1930-as évek elejéről. Annak ellenére, hogy a filmek tényleg nem valami szenzációsak, az tökéletesen látszik, B.D. nem ezeknek a filmeknek a színvonalán mozog és az is, hogy csak lehetőség kérdése és megmutatja, mekkora tehetség! Más. Láttam a It's Complicated-et, méghozzá feliratosan a Mom-ban az egyik barátnőmmel. Nancy Meyers filmjei közül eddig a Mi kell a nőnek? és a Minden végzet nehéz találtak meg, ezt nagyon vártam, főleg M.S. miatt és én sem csalódtam. nem veri a Bridges-t vagy bármelyik nagy filmjét, de kellemes élmény volt, sokat nevettünk és a film láttán megértettem, miért nyilatkozta azt Meryl, hogy 60 évesen egy szerelmi komédia főszereplője, s tuti, hogy emiatt B.D. forog a sírjában...Bette-t már 40 évesen "temették" Hollywoodban...változnak az idők (mellesleg olvastam a két legutóbbi blogbejegyzésedet és tökéletesen egyetértek veled a sztárok ma vs. 60 évvel ezelőtt kérdésben)

Lassan befejezem a levelem. A levél eleve nem olyan forma, amivel egy blogon belül rukkol elő az ember, de talán nem írtam semmi olyat, amit egy bejegyzésben ne írtam volna le...

Remélem, minél hamarabb találkozunk, de addig is rendszeresen olvassuk egymás agymenéseit, no meg hódolunk közös szokásunknak: filmeket nézünk...

Üdvözlöm Orlandót, kitartást a sulihoz!

A messzi távolból üdvözöl, Húgod

Anna (xxx)

p.s. B.D., M.S. és I.B. forever!:D:D:D