Anna őrült...

...ezt a nyilvánvaló tényt tegnapi iddogálásunk közepette fogalmazta meg Timi...Andi meg egyetértett vele...

...s annak érdekében, hogy a kételkedőket is meggyőzzem a kijelentés valóságtartalmáról, íme egy friss sztori:

ma lakás/szoba nézegetés után betévedtem az angol sekond hend könyvesboltba, és mit találtam? This 'n That by Bette Davis...igen ám, de ez a könyv már megvan nekem...de nem dasztjekittel, nagy méretben és keménykötéssel...szóval áldoztam az őrületem oltárán és megvettem...

...mert Bette Davis 2. önéletrajzi könyvéből egy nem elég...

...jah és az ok, amiért leőrültözött kedves barátném a következő: annak ellenére hogy Bette Davis-nek kb. 60 ilmje van meg, kivettem a fszek-ből 2 dvd-t csak azért, mert nem lehet kihagyni a Mr. Skeffington kommentárját a rendezővel, no meg egy így készültet, és arról ne is tegyek említést, hogy A levélnek megtalálták egy alternatív befejezését, ami nélkülözi a híressé vált mondatot, ami Bette és William Wyler között konfliktust okozott ["With all my heart I still love the man I killed!"]...

...szóval őrült vagyok! :DDD

What Ever Happened to Baby Jane?

...végre megérkezett a dupla lemezes dvd-m, amit lassan 2 1/2 hete rendeltem...már kezdtem kétségbeesni, de végre itt van...

...dupla lemezes dvd-t ma már szinte bármilyen film kapcsán kiadnak, de dupla lemezest szerezni egy 1962-es filmről, na az már valami...

...az első lemezen a szinte tökéletes film, maga a What Ever Happened to Baby Jane? található, gyönyörű képpel és hanggal :DDD...

...a második lemezen találhatóak az extrák - igaz a film lemezén megtalálható a kommentár Charles Busch és John 'Lypsinka' Epperson résztvételével -, amik igazán gazdagra és impozánsra sikeredtek...

...van egy 29 perces dokumentumfilm Bette Davis és Joan Crawford rivalizásáról, egy korabeli színfalak mögött összeállítás a forgatásról - eredeti felvételek...omg -, életrajzi anyag Joan Crawford-ról és egy dokumentumfilm Bette Davis-ről, aminek Jodie Foster volt a narrátora...

...az előzetes mellett még helyet kapott a lemezen a The Andy Williams Show egy részlete, amikor Bette elénekelte a film címadó dalát...

...a mai sikertelen lakáskeresési pesszimizmusom okán megnéztem a filmet és az extrákat is... isteni érzés volt a kommentár nézése közben, hogy nem csak én vagyok olyan zizi, hogy tudom a mondatokat és nem csak én gondolom úgy, hogy Bette Davis ebben a filmben is tudott gyönyörű lenni...

...így a mai napnak végül pozitív, boldog végét kerítettem Bette Davis-nek hála...

"Please Don't Let Me Be Misunderstood"

...mert ma este The Bangers Sisters néztem...

The Last Station...

...végre megvan!!! Kb. december közepe óta várom, hogy valaki megszánjon a világ valamelyik pontján...és most sikerült!

Lev Tolsztoj életének utolsó időszakát mutatja be a film, ami a The Last Station (Az utolsó állomás) címet kapta ( nem csak szimbolikus). Dame Helen Mirren és Christopher Plummer kapta a két főszerepet, miután különböző dolgokra hivatkozva Meryl Streep és Sir Anthony Hopkins visszaadta a szerepet...

...nemcsak emiatt, de nagyon kiváncsi voltam a filmre...és végre ma este megnézem... :DDD

"Everything that I know...

I know only because I love"

[Lev Tolsztoj:Háború és béke]

"Professzor Dr. Arara lingvisztikus lakása..."

...vagyis Az erdő kapitánya c. felejthetetlen gyerekkori kedvenc...és első találkozások a fonetikával...

...épp szakzáró vizsgára tanulok, a nyelvészeti tételek közül épp a fonetika van terítéken...és beugrott a prof néhány mondata...

...4 évesen fogalmam sem volt mi az a lingvisztikus...azt hittem, olyan, mint a rusztikus, vagyis a lakás jelzője...kicsit később szembesülnöm kellett a szomorú tényekkel...

...és a végére hagytam a legnagyobbat...amikor becsönget Piroska (a macska), mivel csomagot hozott a profnak, na az a párbeszéd klasszis...legalábbis egy magyar szakos bölcsésznek...

folyt.köv. ha sikerül megtalálnom a dvdmet, mivel a tecsőről vki leoperálta a mesét...grrr*morcos*

Jack & Bobby...

...nem tudom kiknek van meg ez az 1 évadot megért amerikai sorozat...annak idején a Királyi Televízió vetítette, néztem is...azóta nem igazán lehetett hozzájutni, de most végre elkezdett csordogálni... :DDDD

...a sztori in nutshell a következő: van két testvér (Jack és Bobby :D), akik napjainkban gimnazisták, az anyjuk (Grace) a helyi egyetemen professzor, de 2040-es években az egyikük kormányzó, a másik kormányzó, majd elnök lesz...a kerettörténet során 2049-ben interjúkat készítenek ismerősökkel, rokonokkal, munkatársakkal, aki McCallister elnökről, a gyerekkoráról és a scaládról beszélnek...a cél, lehet-e egy elsős gimnazista életéből következtetni arra, ki/mi lesz belőle, ha felnő...először az anyát játszó Christine Lathi(Chicago Hope egyik főszereplője, nagy kedvencem volt...az pedig csak ma tudatosult bennem, hogy a Hope-os bandából hányan lettek más sorozatban is sikeresek...pl.: Mark Harmon /NCIS/, Mandy Patinkin és Thomas Gibson/Criminal Minds/, Adam Arkin/The West Wing - igaz epizódszerep/) miatt kezdtem elnézni, de nagyon megszerettem a sorozatot, az elnökös dolgokra amúgy is érzékeny vagyok :D, az pedig csak ráadás, hogy ezt a sorit is Thomas Schlamme produceri munkájának köszönhetjük (akárcsak Az elnök embereit :)))

...no persze várom a kommenteket azoktól, akik mindvégig arra vártak a Chicago Hope alatt, hogy Lathi és Patinkin karaktere összejöjjön...:DDD

The Lion in Winter...

...ideje volt ismét elővenni ezt a filmet...és ideje lenne megszerezni a Katherine Hepburn-ös eredetit is...

...addig is Glenn Close és az, amit rajta kívül kevesen tudnak filmvásznon nyújtani ma...


...Eleanor of Aquitaine szerepére tökéletes választás volt...talán 2 másik név merülhetett volna fel Andrey Konchalovksiy fejében...Streep és Mirren, de ők ugye ekkor "másban voltak érdekeltek"(Angels in America és Prime Suspect 6: The Last Witness)...az pedig kicsit kitolás az élettől, hogy egyazon évben 3 ilyen alakítás közül kell kiválasztani a legjobbat, sőt 4, ha idevesszük Emma Thompson-t is az Angels in America-ban nyújtott szerepéért...vannak ilyen durván termő évek...pl. 1996-os Oscar, 1999-es Oscar...de felesleges ilyesmiken rágódni...még szerencse, hogy a két említett év közül legalább '95-ben arra érdemes kapta az Oscart (Susan Sarandon in Dead Man Walking)


..."Of course he has a knife! I have a knife. We all have knives. It's 1183 and we're all barbarians!" - Glenn Close...ez a jelenet az egyik kedvencem...

finally at last...

...eljutottunk idáig...vártunk rá 6 évet...de asszem megérte!!!:DDD


SPOILER!!!SPOILER!!!SPOILER!!!


"H:'cause I'm the most screwed-up person in the world.

C:I know...I love you. I wish I didn't...but I can't help it."

EVERYBODY KNOWS...

...ezzel a dallal végződött tegnap az Egyesült Államokban a Damages harmadik évada, és ezzel végződött számomra kb. fél órája...

...s nemcsak a harmadik évadnak lett vége, de majdnem 100%, hogy a sorozatnak mindent összevetve kasza...mert drága, kevesen nézik és egyáltalán mert csak...

...megnéztem az utolsó részt és közben hatszor levert a víz, a következő pillanatban mégis csavartak újra egyet, hogy újabb WTF momentumok találjanak úgy istenesen pofán...

...ritkán akad olyan pillanat, amikor nem igazán találom a szavakat...ez most ilyen, mert ez a sorozat megcsinálta velem azt, amit Az elnök emberei óta szinte egy sem (na jó a The Shield is eltalált, de még nem fejeztem be...itt lenne már az ideje)...tökéletes szereposztás, tökéletes sztori (igaz a nagyon pörggős wtf-es Damages-rajongóknak ez a harmadik kicsit leülhetett, de ezzel a résszel újra megmutatták, mire képesek), iszonyatosan passzoló zenék, irgalmatlanul pontos és okos szöveg...

...és most ugyanazt érzem, mint Az elnök emberei végén...ezt még annyiszor fogom megnézni, ahányszor nem szégyellem...

...felesleges tovább tépni a számat asszem, mert azoknak, akik egy percet nem láttak a soriból, azok valószínűleg nem is fognak az általam ide vetett agymenés okán leülni (ha mégis, sorry a kétkedés miatt), aki meg nézte, az úgyis tudja, mire gondolok, amikor azt mondom:

PATTY HEWES ROCKS!!! DAMAGES FOREVER!!!

[a fent említett dal a rész végén Holly Figueroa feldolgozásában hallható]

ma meglepett a Nővérem...

...a fészbúkra belinkelt egy oldalt, amit, ha lenne rá elég időm, tüzetesen áttanulmányoznék, de ami késik, az nem múlik...ugye:D

http://bettedaviseyes.tumblr.com/ --->ez az a bizonyos oldal...

Köszönöm szépen Nővérkém!!! (You made my day...really!)

és most itt is megmutatom az egyik kedvenc képe(i)met :D...

June Bride (1948) - forgatási szünetben


Payment On Demand (1951) - az ajándék tojással :D


The Bride Came C.O.D. (1941) - a húgával, Bobby-val


...ehhez meg nincs mit hozzáfűzni...(azért a cigi itt is befigyel:P)


...még egyszer köcce Kinga!!!

Marlene Dietrich...

...ha a Kék veréb felmerült, akkor nem lehet nem megemlíteni Marlene Dietrich-et, akinek a dalait rongyosra hallgattam anno...




az első dalt (The Boys in the Back Room) V. O. olyan erővel és fájdalommal énekelte, hogy nem lehetett könycseppek morzsolása nélkül végighallgatni...

"...ha meghalok, virágra ne költs és FELEJTSÉTEK EL A TEMETŐT!!!" --> omg





Ich bin die fesche Lola...:D:D:D

asszem lassan hozzáfogok a Marlene Dietrich nevével ellátott filmes doboz megtöltésének is...mint javíthatatlan rajongó...

fűrész 3. ...

...tegnap megnéztük a 3. részt, miután az elmúlt időszakban abszolváltuk az első kettőt...kb. a 10. percben megállapítottuk, hogy ez a rész sokkal durvább és véresebb, mint az előzőek, no meg kicsivel később azt is, hogy mi ehhez "p..cik" vagyunk, ahogy M. mondta tegnap este...XD

meglepően jobban kikészít, ha valakinek magában kell turkálnia holmi szabadulásban reménykedve, mint az, ha a dokinéni meglékeli Jigsaw koponyáját...mert ugye valami hasonlót már csinált a nagy mester, Hannibal Lecter is a Hannibál c. örök érvényű eposzban...hammm :)

[itt jegyezném meg óvatosan, hogy A bárányok hallgatnak c., egyesek száméra felnőtt fejjel sem abszolválható filmet sikerült 5 évesen kipipálni, ugyanis voltak a szüleim oly botor hangulatban, hogy a kazetta elől maradt, s mire beértek a szobába a film felén túl voltam, minek is állították volna le akkor...:D szóval ha valakinek kérdései lettek volna afelől, hogy miért vagyok olyan, amilyen...itt a válasz bruhahah]

...és ha már Hannibal szóba került, megnéztem a Farkasembert...jó volt :D

SPOILER!

asszem már akkor éreztem, hogy Anthony Hopkins bácsi lesz az egyik vérfarkas, amikor a cuki Benicio Del Toro visszaemlékezett az anyja halálára...az évek meg a rutin ezt hozza elő...*kicsit sem nagyképű*

SPOILER!

..."helló Jeff, van ez a játék"...

Either Too Young Or Too Old

Thank Your Lucky Stars (1943) - Bette Davis XD





"what's good is in the army, what's left will never harm me..."XDXDXD

minden film Bette Davis-hez vezet...

...ugyanis ma, miután megnéztem a Mr. Skeffington-t :D:D:D, a retekklubon épp a Marslakó a mostohám című "örök érvényű eposz" futott...és mit tett be videokazettán Kim Basinger?

The man who came to dinner (1942)

...nem pont Bette Davis-es jelenet ment abban a 3 percben, de attól még a film az volt, ami...

:D:D:D

OMG, WTF, AQBF...sorolhatnám...

...de felesleges! Aki látta a friss Damages részt (3x4), az tudja mire gondolok... (aki meg nem, az meg eszeveszett sebességgel kezdje el nézni a sorozatot, mert eszméletlenül jó!)

Patty Hewes ROCKS!!!

The Old Maid vs. The Great Lie

tegnap újabb Bette Davis filmet "abszolváltam", méghozzá a The Great Lie-t, ami 1941-ben készült, 2 évvel a The Old maid után. A 3 főszereplő között ott van Bette Davis mellett George Brent, de Miriam Hopkins helyett Mary Astor a rivális nő.

A sztori, a kor távol van egymástól, mégis vannak párhuzamok, amelyek miatt számomra ez a két film olyan, mintha testvérek lennének.

Ennek oka egyrészt az, hogy van 2 nő, akik ugyanabba a pasiba szerelmesek (igaz most nem testvérekről van szó), másrészt itt is van egy gyerek, akinek a születése és élete körül van egy titok/hazugság.

Míg az 1939-es filmben Bette Davis az, aki gyereket szül a szeretett férfinek, mégsem nevelheti sajátjaként, sőt idővel még a nevelésébe is csak nagynéniként vehet részt, s még a lánya esküvőjének előestéjén sem mondja/mondhatja el Tina-nak, hogy ő az igazi anyja.

A The Great Lie-ban hozzámegy a pasihoz, aki korábban elvette a másik nőt (de a házasság érvénytelen). A pasi eltűnik Brazília dzsungelében, s a másik nő azzal "állít be" a Bette Davis által játszott karakter életébe, hogy terhes a férfi gyerekével. A feleség, aki talán feladta a reményt, hogy férje túléli és hazajut, utolsó mentsvárként, mintegy egyetlen lehetséges túlélési lehetősségként mindenre képes azért, hogy a férfi gyerekét magáénak tudhassa. Felajánlja az amúgy híres zongoristának, hogy elvonul vele a világ elől, segíti a terhesség alatt és egész életére biztosítja az anyagi jólétét, ha lemond a gyerekéről az ő javára. A két nő így megkapná azt, amire vágyik: a szeretett férfi gyerekét, akit képes lenne sajátjaként felnevelni és a csillogó, koncertekkel zsúfolt, nagyvilági, anyagilag is biztos életet.

Aztán hiba csúszik az egyenletbe, hiszen a The Old Maid-del ellentétben (ahol Brent elesett a polgárháborúban) itt megmenekül a férfi és hazatér a feleségéhez, aki a "gyermekükkel" várja otthon. Igen á, de jön a másik nő és mivel nem volt szó arról, hogy mi lesz, ha a pasi él, most úgy gondolja, mindkettőre jogosan tart igényt...ahha

Aztán jön a nagy beismerés, a titok felfedése és a pasi dönt. A nő viheti a gyereket, ha valóban akarja, de a feleségét nem hagyja el...de hát nem lehet sad az ending, így a nő lemond a gyerekről az "anyja" javára, s a film zárójelenetében leül a zongora mellé és elkezd játszani. The End




Ez az anya-gyerek-pótanya dolog a kor és a szokások, életviteli különbségek miatt a 19. században játszódó filmben a dráma és a tragikum felé fordul, míg a 20. századi sztori vége happy end.


Ritkán lehet Bette Davis-t olyan felhőtlenül boldognak látni egy filmben, mint a The Great Lie-ban, vagy épp a szintén George Brent-tel közösen készített Dark Victory-ban. Talán igaza van az egyik életrajzírójának, aki szerint Bette Davis ezekben a szerepekben megmutat magából valamit. Számára a házasság és a gyerekek fontos szerepet játszottak az életében, s talán ezekben a szerepekben láthatunk egy kis részt abból a Bette Davis-ből, aki ha lehetősége volt rá, repült a boldogságtól...


[kicsit sok, kicsit hosszú és kicsit szentimentális lehet ez a post, de most valahogy erre volt szükségem...]

{Nővérkém! szabad a vásár, lehet commentelni...:D}

big revelation...

...vagyis ma este Now, Voyager -t néztem és mi tűnt föl...a pasi (Elliot Livingston), aki Charlotte-nak udvarol, miután hazatér a hajóútról, nem más mint Preston Drake az Old Acquaintance-ből :P

Nem-Bette-Davis-fanra lefordítva (:D), John Loder csinált két filmet Bette Davis-szel közösen, mindkettőben szerelmes volt a nőbe, aki az egyikben viszont szerette, de mégsem lehettek együtt, a másikban meg kedvelte, de nem ő volt a nagy szerelem...

ezt most úgy fontosnak éreztem (de volt mát rá példa, hogy valami csak nekem volt fontos :D)

"It's late, and I'm very, very tired of youth and love and self-sacrifice."
/Bette Davis as Kit Marlowe in Old Acquaintance/

Damages Season 3.

...erre várok május óta. Akkor ért véget a 2. évad egy "aztaqurvabigfuck" utolsó résszel, hogy klasszikust idézzek. ;P

És ahogy az lenni szokott, jegelve lett a téma, mert ugyebár nyári szünet meg felvétel és rengeteg találgatás, mi lesz a következő évadban, mi lesz Patty Hewes és Ellen Parsons sorsa, szerepe...és főleg, mit tudnak még kitalálni az alkotók, ami miatt Glenn Close azt mondta a GG-n a vörös szőnyegen, hogy durvább résszel kezdenek ma (jan. 25-én), mint az első évad pilotjával...

...május óta újra-újra visszatért a dolog, gondolkodtam az újranézésen, de ugye mindig van valami más, amit újra kell nézni vagy épp először van rá mód...így a Damages újradarálás elmaradt, s sok internetes oldalon emberek tömegei fogadkoznak, hogy ezt csak darálva, semmiképp sem hetente...mert túl szövevényes, sok a szereplő...meg jobban és nagyobbat üt, ha május végén másfél nap alatt a szemedet kifolyatva lenyomod és aztán egy hétig csak járkálsz, de még mindig azok a mondatok és képek kísértenek...

...na nekem ez nem megy. Főleg, ha tudom, hogy van lehetőségem minden héten megnézni az adott részt. Az elsőt daráltam és hála a Nővéremnek (;*), épp a második évad kezdete előtt 2 héttel, így arra nem kellett sokat várni. De a harmadikat úgy fogom lenyomni, illetve fogjuk lenyomni (igaz Mesi?), hogy hetente az adott rész megnézése után kikóválygunk a konyhába és egymásra nézve csak ennyit tudunk mondani: "EZ "AZTAQURVABIGFUCK" VOLT!!! Innen hova lehet még durvulni, jeez???"

[itt van egy kis étvágygerjesztő a sorozathoz, csak vigyázz, mert beszippant ---> season 3 promo, illetve opening credits (Az elnök emberei promója mellett ezt imádom a legjobban)]

őrületem stációi 3.

43 + 1...jelenleg ennyinél tartok, hála a magasságos internetnek (meg egyéb olyan oldalaknak és kedves embereknek, akiket messze nem akarnék bajba sodorni, szal csak úgy bele az éterbe: "Köszi!") de azt hiszem lesz ez még jobb is...aki ismer, az tudja, hogy igen :P

amúgy most néztem meg a June Bride-ot 1948-ból...tetszett. Nem meglepő (ismerve őrületem lehetséges fokozatait :D)...az pedig mindenképp jó lenne, ha lenne egy férfi, aki végre férfiként viselkedne és elcsavarná a fejem, ja nekem meg nőként kellene viselkednem, és hagynom kellene, hogy elcsavarja azt...először is kellene egy férfi, aki csak úgy szembe jön...ha ilyen filmeket nézek, néha ilyesmi eszembe jut...

a következő mondatot pedig beemelem a bármikor előrántható aranyköpések sorába:

"Man's best friend is the apple!" (Robert Montgomery as Carey Jackson)

[akit érdekel a dologhoz a körítés is, annak bármikor kölcsönadom a June bride-ot vagy csak egyszerűen a fenekére nézünk egy flaska fagyos indianai almabornak :X]

őrületem stációi 1.

Korábban említett újdonatúj rajongási hullámom alanya:

BETTE DAVIS.

A legnagyobb...Hollywood First Lady-je...az ötödik Warner fivér...

2009. április 5-én lett volna 101 éves, a tecsőn rengeteg tríbjút van fönn az egy évvel korábbi centenárium kapcsán. De nemcsak a 100. születésnap miatt készült rengeteg vidi, hanem halálának 20. évfordulója miatt is (1989. október 6-án halt meg egy Párizs melletti klinikán).

Az elmúlt másfél-két hétben erősen ráálltam a dologra, s következő impozáns, de korántsem teljes listával rendelkezem jelenleg:

20000 Years in Sing Sing (1933)
Of Human Bondage (1934)
Dangerous (1935)
Marked Woman (1937)
Jezebel (1938)
Dark Victory (1939)
All This And Heaven Too (1940)
The Letter (1940)
The Little Foxes (1940)
Bride Came C.O.D. (1941)
The Man Who Came to Dinner (1942)
Now, Voyager! (1942)
Old Acquaitance (1943)
Watch on the Rhine (1943)
A Stolen Life (1946)
All About Eve (1950)
The Star (1952)
The Catered Affair (1956)
What Ever Happened to Baby Jane? (1962)
Hush...Hush, Sweet Charlotte (1964)
The Whales of August (1987)

[a dőlttel szedetteket már láttam, min. 1x :D]

...és megvan az 1971-es The Dick Cavett Show is, amiben egyszerűen fantasztikus...ez az egyik kedvencem, illetve az 1983. február 9-i The Tonight Show Starring Johnny Carson-ban. Ha valaki, aki látta az utóbbit, tudja mire gondolok, amikor azt mondom, "CHARMING!!!" De, hogy mások se maradjanak ki a jóból, ímé az interjú második fele (az ominózus charming-hoz meg kell várni, hogy Richard Prior bejöjjön, kb. 7:41-től kell nézni, hogy megértsük az előzményeket :P)

Nehezen überelhető sztem a dolog, de megpróbálom. Néhány idézet, amik tetszenek:

"I often think that a slightly exposed shoulder emerging from a long satin nightgown packed more sex than two naked bodies in bed. "

"Old age is no place for sissies. "

"I survived because I was tougher than anybody else."

"From the moment I was six I felt sexy. And let me tell you it was hell, sheer hell, waiting to do something about it. "

"I've no time for broads who want to rule the world alone. Without men, who'd do up the zipper on the back of your dress? "

end of part 1. to be continued...