EVERYBODY KNOWS...

...ezzel a dallal végződött tegnap az Egyesült Államokban a Damages harmadik évada, és ezzel végződött számomra kb. fél órája...

...s nemcsak a harmadik évadnak lett vége, de majdnem 100%, hogy a sorozatnak mindent összevetve kasza...mert drága, kevesen nézik és egyáltalán mert csak...

...megnéztem az utolsó részt és közben hatszor levert a víz, a következő pillanatban mégis csavartak újra egyet, hogy újabb WTF momentumok találjanak úgy istenesen pofán...

...ritkán akad olyan pillanat, amikor nem igazán találom a szavakat...ez most ilyen, mert ez a sorozat megcsinálta velem azt, amit Az elnök emberei óta szinte egy sem (na jó a The Shield is eltalált, de még nem fejeztem be...itt lenne már az ideje)...tökéletes szereposztás, tökéletes sztori (igaz a nagyon pörggős wtf-es Damages-rajongóknak ez a harmadik kicsit leülhetett, de ezzel a résszel újra megmutatták, mire képesek), iszonyatosan passzoló zenék, irgalmatlanul pontos és okos szöveg...

...és most ugyanazt érzem, mint Az elnök emberei végén...ezt még annyiszor fogom megnézni, ahányszor nem szégyellem...

...felesleges tovább tépni a számat asszem, mert azoknak, akik egy percet nem láttak a soriból, azok valószínűleg nem is fognak az általam ide vetett agymenés okán leülni (ha mégis, sorry a kétkedés miatt), aki meg nézte, az úgyis tudja, mire gondolok, amikor azt mondom:

PATTY HEWES ROCKS!!! DAMAGES FOREVER!!!

[a fent említett dal a rész végén Holly Figueroa feldolgozásában hallható]

...mellesleg kellemes húsvéti ünnepeket!

...szombaton hajnalig néztem a Gilmore Girls második évadát, majd röpke 3 és fél órás alvásmennyiség után hipersebességgel felkeltem, összepakoltam és eljutottam a Nyugati Pu-ra...

...a vonatút teljes hosszát végigaludtam, véleményem szerint utashoz nem méltó magatartást tanúsítva...vagyis szemémrmetlenül fittyet hánytam másokra, akik nagy valószínűséggel időnként megvető pillantást vetettek rám, majd elfordították a fejüket, hogy ne kelljen tovább nézni, hogy időnként tátott szájjal durmolok...

...a húsvéti készülődés nagy részét átaludtam, néztem Bette Davis filmeket (All About Eve - érkezik Amerikából az All About All About Eve c. könyvem, ami potom 1 $-ba került, s még a sippingel sem éri el a 3000 HUF-z :D -, Jezebel), és készítettem egy videót BD 102. szülinapjára, az előző posztban megtalálható a műremek...bruhahaha...

...és el ne felejtsem, nagy tételben fogyasztottam mindenféle finom étkeket családom módjára, s épp az előbb ugrott ki a sütőből a fincsi lasagne...yammi

...mellékelek is két képet, tessék nyálat csorgatni...(ha valaki nagyon szeretné, süthetek neki pestiába ilyesfélét...)




...az ünnepből és az itthon tölthető időből hátralévő órákat kicsit Bette Davis-szel, közös családi tv nézéssel és persze egy nagy tányér lasagne-val fogom tölteni...

Happy Birthday Miss Bette Davis!!!

...ma lenne 102 éves...de 1989-ben Párizsban meghalt...81 éves volt. Azonban egy dolog nem változik: soha nem fogjuk elfelejteni...

...és hogy ezt bizonyítsam, itt van életem első saját készítésű videója, remélem, nem lett olyan béna...



...még egyszer: boldog szülinapot Bette!