Bloglevél Nővéremnek Barcelonába

Drága Nővérkém!

Úgy örülök, hogy erre jártál és kommenteltél is az olvasás mellett (oly ritkán történik meg velem, hogy firkálnak valamit a hevenyészett gondolataim alá...)!!!

Elolvastam, amiket írtál, és annál a résznél, hogy megvan a The Lonely Life, majdnem leestem a székről!!!! Itthon nem lehet megkapni, a This 'n That is olyan szerencse volt, hogy ihaj! de feltett szándékom, hogy a fizum megérkezése után megrendelem az amazon-com-ról:D (De előtte egy röpke kérdés. A saját példányodat a neten rendelted vagy Barcelonában találtál egy aranybányát? Mert ha netalántán ráakadnál egy angol nyelvű példányra szeretett katalán városunkban, akkor lehet, hogy mégsem rendelnék...:D)

Arra a kérdésedre, hogy miért is kattantam rá ennyire B.D.-re, azt kell mondanom, hogy egy ideje már kísértett a nő :P (mert ugye M.S. mindig emlegeti, stb.), meg néhány AFIs videót is néztem a neten és azt mondtam magamnak, uccu, nyissunk új mappát és győződjünk meg a saját szemünkkel, miért tartja mindenki a legnagyobb Hollywood-i színésznőnek. Először az All About Eve-t és a What Ever Happened to Baby Jane?-t "szereztem meg", és rögtön láttam, hogy ez a nő nem akárki. Megfogott a szépsége, a tehetsége, stb. és annak rendje és módja szerint beizzítottam beszerzési erőimet és mára lassan 50 filmje van meg. :D:D:D [ha szeretnél tőle több filmet nézni, akkor látogasd meg a torrentz pont com-ot, írd be, hogy Bette Davis és dőlni fognak a filmek, no meg az oldalak, ahonnan le lehet tölteni:D]

Most abból az időből szedem a filmeket, amikor a filmek kevés értéket képviseltek, még az Ő szemében is, "junk" a 1930-as évek elejéről. Annak ellenére, hogy a filmek tényleg nem valami szenzációsak, az tökéletesen látszik, B.D. nem ezeknek a filmeknek a színvonalán mozog és az is, hogy csak lehetőség kérdése és megmutatja, mekkora tehetség! Más. Láttam a It's Complicated-et, méghozzá feliratosan a Mom-ban az egyik barátnőmmel. Nancy Meyers filmjei közül eddig a Mi kell a nőnek? és a Minden végzet nehéz találtak meg, ezt nagyon vártam, főleg M.S. miatt és én sem csalódtam. nem veri a Bridges-t vagy bármelyik nagy filmjét, de kellemes élmény volt, sokat nevettünk és a film láttán megértettem, miért nyilatkozta azt Meryl, hogy 60 évesen egy szerelmi komédia főszereplője, s tuti, hogy emiatt B.D. forog a sírjában...Bette-t már 40 évesen "temették" Hollywoodban...változnak az idők (mellesleg olvastam a két legutóbbi blogbejegyzésedet és tökéletesen egyetértek veled a sztárok ma vs. 60 évvel ezelőtt kérdésben)

Lassan befejezem a levelem. A levél eleve nem olyan forma, amivel egy blogon belül rukkol elő az ember, de talán nem írtam semmi olyat, amit egy bejegyzésben ne írtam volna le...

Remélem, minél hamarabb találkozunk, de addig is rendszeresen olvassuk egymás agymenéseit, no meg hódolunk közös szokásunknak: filmeket nézünk...

Üdvözlöm Orlandót, kitartást a sulihoz!

A messzi távolból üdvözöl, Húgod

Anna (xxx)

p.s. B.D., M.S. és I.B. forever!:D:D:D

akkor ne jöjjön!!!

...ma hajnalban jöttem vissza Pestre a karácsonyi pihi után (eszem-iszom kidurranásig :D) és este már dolgozom is...

...soha nem értettem meg igazán, hogy miért gondolja azt valaki, hogy késhet, és ha késik automatikusan be fogjuk engedni az első felvonásra...ma is volt egy hölgy, aki röpke 20 perces késéssel érkezett (bunda, csini szoknya, magassarkú stb.) és be akart ülni.

Előadtam a szokások kis mesémet, miért nem lehet beengedni, mire a delikvens kifakadt:

"Akkor ez milyen színház?! Ez nem színház!!! (...) Akkor úgy látszik nem vesztettem sokat ezzel az előadással, ha ilyen komplikált." [no comment]

Majd miután megtudta, hogy a jegy árát nem kapja vissza, fogta és eltépte a jegyét.

"Úgy látszik tartoztam ezzel az úttal az ördögnek! Ide sem jövök többet!"

Majd fogta magát és kiviharzott. Mondanom sem kell, jót derültünk rajta. Már messze túl vagyok személy szerint azon a ponton, amikor érdekelne az, hogy őú miért késett vagy miért gondolta születési előjognak a késést, valamint azt, hogy "büntetlenül" teheti mindezt...

...szóval summázva a gondolataimat, nem muszáj színházba járni, olyan színházba meg pláne nem, ami ekkora kihívásokat támaszt a nézőjével szemben...ott a mozi meg a kényelmes fotel a tv előtt!!! "oszt liszt!" (ahogy az öcsém mondaná)

őrületem stációi 2:This 'n That - Bette Davis

ez a kép az egyik kedvencem...a könyv első lapjainak egyikén ez a kép található...egyetlen kép, amiben minden kifejezésre jut...egy ember teljes élete vagy csak én képzelek bele túl sokat...nem tudom

elkezdtem a olvasni a könyvet a buszon (miután viszontagságos körülmények között eljutottam Nyíregyházára, ahol átvettem a könyvet a többi rendelt ajándékkal együtt), s időnként hatalmas, szeretetteljes mosoly jelent meg az arcomon...lehet, hogy emiatt egyes utasok zakkantnak néztek, de lelkük rajta

azok után, amin ez a nő keresztülment megírta ezt a könyvet, ami tele van élettel, élni akarással, intelligenciával, bájjal...hogy egy számomra fontos személyt idézzek (remélem, ha ezt olvasod T., magadra ismersz :D), ez a nő "egy hős" volt, s úgy érzem filmjein és most már egyik életrajzi könyvén keresztül is, hogy közel áll hozzám, Ő, aki mások mellett személyes hősöm, köztük is az egyik legfontosabb [szeretném a 70-es vagy 80-as éveimben ilyen tisztán látni, ki vagyok, ki voltam és mihez kezdtem az életemmel]

őrületem stációi 1.

Korábban említett újdonatúj rajongási hullámom alanya:

BETTE DAVIS.

A legnagyobb...Hollywood First Lady-je...az ötödik Warner fivér...

2009. április 5-én lett volna 101 éves, a tecsőn rengeteg tríbjút van fönn az egy évvel korábbi centenárium kapcsán. De nemcsak a 100. születésnap miatt készült rengeteg vidi, hanem halálának 20. évfordulója miatt is (1989. október 6-án halt meg egy Párizs melletti klinikán).

Az elmúlt másfél-két hétben erősen ráálltam a dologra, s következő impozáns, de korántsem teljes listával rendelkezem jelenleg:

20000 Years in Sing Sing (1933)
Of Human Bondage (1934)
Dangerous (1935)
Marked Woman (1937)
Jezebel (1938)
Dark Victory (1939)
All This And Heaven Too (1940)
The Letter (1940)
The Little Foxes (1940)
Bride Came C.O.D. (1941)
The Man Who Came to Dinner (1942)
Now, Voyager! (1942)
Old Acquaitance (1943)
Watch on the Rhine (1943)
A Stolen Life (1946)
All About Eve (1950)
The Star (1952)
The Catered Affair (1956)
What Ever Happened to Baby Jane? (1962)
Hush...Hush, Sweet Charlotte (1964)
The Whales of August (1987)

[a dőlttel szedetteket már láttam, min. 1x :D]

...és megvan az 1971-es The Dick Cavett Show is, amiben egyszerűen fantasztikus...ez az egyik kedvencem, illetve az 1983. február 9-i The Tonight Show Starring Johnny Carson-ban. Ha valaki, aki látta az utóbbit, tudja mire gondolok, amikor azt mondom, "CHARMING!!!" De, hogy mások se maradjanak ki a jóból, ímé az interjú második fele (az ominózus charming-hoz meg kell várni, hogy Richard Prior bejöjjön, kb. 7:41-től kell nézni, hogy megértsük az előzményeket :P)

Nehezen überelhető sztem a dolog, de megpróbálom. Néhány idézet, amik tetszenek:

"I often think that a slightly exposed shoulder emerging from a long satin nightgown packed more sex than two naked bodies in bed. "

"Old age is no place for sissies. "

"I survived because I was tougher than anybody else."

"From the moment I was six I felt sexy. And let me tell you it was hell, sheer hell, waiting to do something about it. "

"I've no time for broads who want to rule the world alone. Without men, who'd do up the zipper on the back of your dress? "

end of part 1. to be continued...

itt a tél...

...már ideje volt. Az éjszakát átvirrasztottam (tanultam is meg nem is), s egy hirtelen ötlettől vezérelve (közel álltam ahhoz, hogy ülve elaludjak) kinyitottam az ablakot és akkor megtörtént...

...hó. Egyszerű, tiszta. Hó. És ami a legjobb benne, az illata, ami egyértelműen igazolja, itt van végre a tél!!! yay

Szeretem a telet, vagyis minden évszakot szeretek. Mindben megtalálom azt, ami a legjobban tetszik. Szeretem a tavaszi nap melegét, a nyári eső simogatását, az őszi szél csípős hidegét az arcomon, no meg a színeket (őszi lány vagyok, és őszi színben pompázó platánokról álmodom), és végül a hó illatát. Egy év nekem így kerek. Szeretnék idén sok havat. Nem annyit, hogy a közlekedés ellehetetlenüljön, de annyit igen, hogy ropogjon a talpam alatt, hogy bele lehessen feküdni a töltésoldalon, hogy felvehessem a szexi rózsaszín síhacukámat, miközben seprem a havat. Ilyen telet és ennyi havat akarok...

amikor a fagyi visszanyal...

...vagyis ha a másik oldalra kerülsz abban az egyenletben, amiben te tök jól elvoltál eddig a régi oldalon. Még-inkább-vagyis: színházba mentünk Timivel... [Gorkij: Barbárok]

...minden az első felvonás alatt kezdődött, amikor az alattunk lévő sorban egy pasi a várandós felesége közbenjárásával zacskót csörgetett, matatott meg miegymás...megesik az ilyen a legjobb családban is, gondoltam én (hátha a 100-as zsepit bontja a nő, itt a flu-szezon, ugyebár), de nem, valami zaba volt --> el kezdett forrni az agyam. De a pasi továbbment azon az úton, amire még gondolnia sem lett volna szabad, nemhogy rálépni. 1/2 literes üdítős üveg (kerüljük a reklámokat) és boldogan szürcsöli a löttyöt...

...szünetben visszatértünk a helyünkre, s láss csodát neandervölgyiék mellettünk ülnek. No mifene, ezt akkor most hogy??? Az lett volna a legkevesebb, ha a pasi végig az előtte lévő széken pihentette volna a keresztbe tett lábát, de nem, ő arra hajtott, hogy Timi szemében szikra gyúljon és halált kiáltson a lelke mélyén: elővette anyuka táskájából vagy akárhonnan a szép ki szalvétát, kibontotta, leterítette a térdén, majd hozzáfogott kedves vacsorájához a Katona nézőterének 18. sorában--> perecre fel embertársak! Miután befejezte, felhörpintette lónyálának maradékát és eltelve a boldogságtól, figyelte azokat a furán megvilágított fazonokat valami deszkaemelvényen...

...vége. Taps. Miegyéb. Elindulnánk kifelé, ha kedves barátném nem botlana a vacsora emlékét szonorúan örző összegyűrt papírszalvétába a lába alatt...innentől nem tartóztattuk magunkat, felváltva szidtuk a pasit, az asszonyt, meg a felmenőket. S hogy ez ne legyen elég, még rúgtak rajtam egyet...

...egy korábbi beszélgetés alkalmával szóba került a nemzet színházának ruhatára, s egyébkénti működése (hova álljon a nép, ha van egy szám a bilétán, no meg egy betű? számomra evidens, hogy oda, ahol a leghamarabb megkapja a felöltőjét, vagyis ahhoz a betűhöz, amit a biléta mutat. ott nem így van). Hát ehhez kapcsolva elárulom, a Katonában más-más színű papírt kapsz, tehát ha A van a fecnin, ami sárga, akkor kutya kötelességed oda beállni. Megtettem, beálltam. A néni szépen grasszál a pult előtt, folyamatosan adja ki a kabátokat, kb. 3 különböző helyen álltak emberkék várakozva. Előttem kitisztult az ég, nyújtanám a két papírdarabot, amikor beszól a kartársnő, hogy 'Kérem, a sor ott áll', majd megmutat kb. 25 embert, mint kígyózó oszlopot...kicsit kikerekedett a szemem, mire egy pasi, aki mellettem állt kb. 5 perce és látta, hogy a nő nem csak a "sorban" állóknak adja ki a kabátokat, hanem szépen mindenkinek, bepöccent, és beszólt. Ezzel a lépésével egységfrontot hozott létre kettőnk között, s én is megjegyeztem, hogy eddig nem volt "sor", de hirtelen kialakult, arról mi már nem tehetünk, hogy nem mögöttünk formálódott azzá, ami...kicsit szemet tekergetve, de kiadta a kabátot...

...Timinek elmesélve e sztorit arra a megállapításra jutottunk, hogy konzervatívak vagyunk!!! A dolog alapja nem más, mint az irtózásunk a perectől, az ivástól, a csörgéstől (mindezt előadás alatt) és a beszólogató ruhatárostól...bezzeg, ha mi csesztetnénk a nézőket...

Ma este néző voltam. Nem szeretek az lenni. Egyrészt mert ha rávillantom vagy Timi rávillantja ádáz szemeimet a mellettünk zabáló parasztra, és nem történik semmi, akkor mit csinálunk? Meresztgetünk tovább? Ha nem vagyok néző, akkor a folyó másik partján eleve be se engedem a nézőtérre a pereccel és levan a gond. A második opció inkább kedvemre van.

[Amúgy az előadás vegyes érzéseket és gondolatokat hagyott bennem. Nem tudom, hogy Gorkij ezen darabja rossz-e, a mai előadás nem ment-e 100 %-kal, vagy csak egyszerűen ez nekem nem jött be, mert nekem ez a fanyar humorú, abszurd már-már groteszk darab nem indítja el azt a mérhetetlen röhögési ingert, amit a többi 100nak igen. De biztos bennem van a hiba, amiatt mindenképp, hogy nem vagyok képes nézőtársaimmal egyivásúvá válni, zabálni a felvonás alatt és kitalálni, hogy egy talpalattnyi helyen, hoo fogja felütni a fejét egy kisebb emberkígyó, amitbizonyos helyeken sornak szokás nevezni...

wii

...izomlázam van...de nagyon...a hátam, a jobb karom...már érzem, hogy a holnapi torna IS fájni fog, de talán javít a helyzeten