2009. május 27., szerda

Boldog Meryl Streep Day-t mindenkinek!


2004. május 27-e óta New Yorkban ezzel a nappal tisztelegnek Meryl Streep élete és munkája előtt. A világ minden pontján rajongók/fanok népes tábora kapja elő a legféltettebb kincseket rejtő polcról valamelyik filmjét, s ha nem is rendeznek egész napos maratont, két-három filmet tutira megnéznek!!!

Hasonlóképp én is megünneplem ma e jeles napot: a Dosztojevszkij-vizsgám után hazaballagok (remélem, egy kettest összekaparok valahogy!), letelepszem a tv elé és azonnal hatalmas problémába fogok ütközni. MELYIK FILMET NÉZZEM MEG??? [Ugyanis valamennyi filmje megvan, és ebből a felhozatalból nehéz választani-->nem a mennyiség, hanem minőség miatt: jobbnál jobb filmek, de nem minden, hogy milyen a hangulatod!]

De azt hiszem, a One True Thing nem maradhat ki a mai listáról, talán befigyel a The Devil Wears Prada és az AFI Lifetime Achievement Award is -->ne csak én ünnepeljem :D:D:D

Este beiktatok egy Édes szívem, ribanc vagy utolsó előadást, DE ezután hazatérve folytatom a megérdemelt pihenést és a Meryl Streep napot!!!

U.i.:

Ha valami szépet, már-már éterit akarsz hallgatni, katt ide:

http://www.youtube.com/watch?v=VK-N8wRjkSw



2009. április 26., vasárnap

tanács

jól figyelj most kedves Olvasóm (jaj, de XVIII. százados beképzelt narrátor vagyok mostan), soha, de soha ne hagyj nyelvtöri beadandót utolsó pillanatra,s a szakdogádat se leadás előtt 3 héttel kezd el írni...vhogy jobb lesz a közérzeted, s az sem fog nyomasztani, hogy aludnod kellene,de még mindig a könyvet bújod (arról nem is beszélve, hogy időtlen idők óta nem néztél meg egy Meryl-filmet, vagy nem ültél úgy benn Piaf-on avgy Sirály-on, hogy ne "pörgött volna egy nehéz vasgolyó" a fejedben, miközben azt üvölti torka szadtából (mikre képesek a vasgolyók...), hogy TANULJ BAKKER, AZ IDŐ ROHAN!!!

szal csak a mihez tartás végett mondom: takarékskodj energiáiddal, oszd be az iődt, tervezz előre és tartsd magad hozzá (nekem szinte soha nem megy...de hátha neked sikerül)

megújulás...

Rég jártam erre, de azt hiszem a tegnapi események mellett nem lehet úgy elmenni, hogy egy szót sem pazarolok rá blogom felületén.

Szóval a véres valóság a következő: megrövidültem, méghozzá jelentősen és hajban. (Képpel sajna nem szolgálhatok, majd idővel...) Drága fodrászunk, Andi volt olyan kedves és levágta a hajam. R9vidre vágytam, de nem tudtam lehet-e az enyémből bármit kihozni az emberi kategóriájának határain belül. Úgy tűnik, lehet! :D
Az éjszaka próbája is megtörtént: reggel nem ébredtem úgy, mint egy szénaboglya tulajdonosa, egy-két tincset kivéve, amelyek úgy érezték, hogy maguk kívánják meghatározni, merre az arra...

A hajamról még annyit, hogy az első reakciók pozitívak voltak, de a nagyobb reakciódömpingre a mai estén és holnap elő órámon számítok...


Amúgy épp a szakdoga készítésének fáradalmaiban leledzem, kb. 2 hetem van arra, hogy megírjam, s aztán még durván egy hét, ha újra kellene írni...
Felesleges energiát bárkitől szívesen fogadok!

2009. március 18., szerda

instant változatban az elmúlt időszak

zanzásítva nem a legjobb blogolni, de az elmúlt néhány napban, talán hétben ne volt igazán időm írni...

...voltam otthon március elején, másfél nap alatt megnéztem Az elnök emberei 6. évadát (anya szerint mindegy lett volna, ha elküldi postán és haza sem megyek - bruhahah- de azért örültek, hogy látták a családi háztól elszakadt leányt), kisebb adag kajával felvértezve visszazötyögtem szeretett fővárosunkba... [az alábbi videó a 2. évad vége-->klasszikus részlet...a dal címe: Brothers In Arms]

...a minimális haza koszt elfogyasztása után, a bemutató hetének kellős közepén elkezdtem a sokak által hatásosnak és sikeresnek titulált narancsos diétát, aminek első 5 napja igazán boldogan telt, ámde a 6. nap reggelén enyhe szédüléssel és remegéssel ébredtem. Gondoltam magamban, felhívom telefonos vajákos asszonyomat-->anyát és megkérdezem, mi a fene történhetett velem az esti savanyú káposztázás és a reggeli felkelés között. A diagnózis: a vércukorszintem a béka ülepe alá került, mivel saját undoromat a kávé és tea irányába a diéta alatt is megtartottam, és így a szükséges cukormennyiség nem jutott belém(:D), s mire eljött a tegnapi nap: elemeim lemerültek. De sebaj!!! Tegnap tartottam egy normális napot: reggelire nagy bögre, cukros tea; vajkrémes, felvágottas kétszersült; ebédre egy jó kis török gyros és este egy túrós sütit is benyomtam Lajosnál...

...ma ismét felvettem a diéta fonalát, anyival változtatva a korábbi meneten,hogy ma reggel is ittam egy teát (sokkal kevesebb cukorral, mint tegnap, de legalább cukor is jut a szervezetembe). Sőt, mióta ismét visszajöttem Pestre rendszeresen járok reggelente tréningre, csak a 9-én hagytam ki, mivel Gabonamalaccal kipróbáltuk a Dandár meleg vizét-->sztem utoljára. (bár néha jóleshet egy kis ázás a gyógyvízben)

...a tréning után hazajöttem, s csekélyke reggelim elfogyasztása után az egyetem felé vettem volna az irányt, hacsak nem ütött volna be a mennykő! Pénztárca sehol!!! S.O.S. Felforgattam a szobám, majd a színházban a lyukunkat és a pénztárnál is néztem, de semmi. Már épp kezdtem a szakadék széle felé táncolni, lélekben kezdtem összeadni, menniybe is fog fájni, ha minden iratomat újra be kell szereznem (személyitől az adókártyán át a különböző könyvtári jegyekig). Szerencséremég a teljes agónia előtt rácsörögtem T. Gáborra, nem találták-e meg tegnap a színházban a tárcám. Mire a válasz: "Jaj! Elfelejtettem sms-t írni. Náam van, este viszem!" --> kövek egész lavinája zúdult le a szívemről, anya tárcájába is mét visszazuhant az a röpke 30 rugó, amibe az iratújrabeszerzés került volna, s arcomon a hála jeleként bárgyú mosoly jelent meg...

...apropó Gabonamalac! Március 15-én dolgoztunk, de délutánra beterveztünk Röfivel egy mozit. Mivel az ELTE volt szives a szoctámomat ebben a hónapban nem kiutalni, eléggé le vagyok gatyásodva (hogy egy klasszikust idézzek: "annyi a pénzem,mint békán a szőr!"), így Malacka meghívott,mondván, ilyenkor mindenki a gyerekét viszi moziba, most én vagyok az ő gyereke :D:D:D .Coraline-t néztünk. Nagyon tetszett!!! Hatalmas ez a mese, bár sztem a 4 éves kiskölyök mögöttünk nem igazán élvezte (ezt csak a folamatos beszélgetésből és járkalálsból,no meg popcorn alánk zúdításából vélem kiérezni...lehet, hogy nála épp ez a figyelem jele), de mi nagyon jól szórakoztunk. Az egyik szereplőt (egy idős színésznőt/artistát Miss Spulninakhívnak a darabban-->a névválasztáson jót derültünk /persze az általunk ilyen név alatt (is) ismert személyre a figura cseppet sm hasonlított/ a testvérét vagy barátnőjét pedig Miss Masszívnak-->ezt nem igazán tudom hova tenni, bár a moziban nem erre figyeltem, inkább arra, hogy a kiscsaj sikerrel vigye keresztül tervét a banya-pók ellen...ajánlom a film megtekintését Tim Burton- és Henry Selick-fanoknak egyaránt...

...szakdolgozatommal végre el kezdtem foglalkozni mélyebben is. Csehov drámáin belül eltehetőleg a Platonovval fogok foglalkozni (csak a Sirály előzheti be), még konkrétabban a díszlettel, kellékekkel és azok szemiotikai vizsgálatával a dráma szövegének tükrében. Egy angyallal bővebben értekeztem a témában (Vera ezúton is nagyon köszi!!!) a De Sade bemutatója utáni bulin. Remélem, jó lesz a dolog. Egy-két könyvet kell még megvennem, illetve fénymásolnom és akkor az elméleti háttér már egyben is lesz. Az előadásokat is kiválasztottam, már csak meg kell tudnom, hogy a SZFE könyvtárából kölcsönözhetek-e ki vagy sem...

...Timi! Várunk haza! Minden nap olvaslak, tetszenek a képek és azt a közös msn-dolgot tényleg össze kellene hozni!!! Rajtam, remélem, nem fog múlni!!!


Hirtelen és zanzában ennyi!

U.i.: Testvérem I.Z. univerzumában! Nekem is volt gy nagyon durva álmom a múlt héten (lehet, hogy a cukor testemből való fokozatos távozása váltotta ki), kb. 2 órát filóztam még rajta reggel. Annyira kusza volt: életem különböző helyszíneit, idősíkjait és érzéseit vegyítette, olyan embereket helyezve be bizonyos szituációkba, akik még véletlenül sem jártak soha azok közelében, hogy eltöprengtem: mi lenne, ha a tieddel együtt az enyémet is megfilmesítenék. Tuti megosztott Oscar/BAFTA/Cesar abban az évben...

2009. március 1., vasárnap

a sztrapacskában rejlő hihetetlen erőtartalékaim...


...vagyis, hogyan szedtem össze magam egy röpke délelőtti főzőcskézés alkalmával.

Az Oscar-t követő egy hetem munkával, sulival és hihetetlen mennyiségű punnyadással telt, ami mellé becsatlakozott némi fájdalom is a torkom tájékán úgy péntek magasságában. A kitartó gyógyszeres kezelés még nem hozta meg a várt hatást, de bizalmam határtalan...:D

Ami pedig rejtett tartalékaim felszabadítását illeti: ma isteni sztrapacskát dobtam össze magamnak. Pesti létem első sztrapacskájáról van szó(bár hazai környezetben többször vettem ki aktívan magam a konyhai folyamatok ezen részéből, IS), igazán jól sikerült!!! Büszkeségem, valamint a hazai ízeket és emlékeket megidéző hirtelen elköltött ebédem olyan erőket mozgósított bennem, amikkel talán sikeresen vehetem fel a harcot Csehovval, a szakdolgozat minden nyűgével és nyilával!!!

Remélem, fellángolásom nem fog ismét teljes agóniába (és begóniába) fulladni. [apró poénomat remélem, minden, Walt Disney-n nevelkedett sorstársam vette!]

{a mellékelt kép mai konyhai tevékenységemnek állít méltó emléket, hisz lehet, hogy egyszer olyan profi leszek a fakanállal, mint a L'ecsó-ban a cuki patkány XD}

2009. február 23., hétfő

idén is szívunk, mi az nekünk, de egyszer úgy fogunk ott állni, hogy leszakad a plafon...


...szóval hajnalban Oscar-t néztem és ismét csalódnom kellett. Meryl Streep egyik oszlopos imádójaként nem tudom, hogy verjem-e szét a laptopot vagy vmi mást az íróasztalon vagy csak süllyedjek csendes rezignációba és hagyjam, hogy betemessen a mélabú...

Nem az a baj, hogy Kate Winslet megkapta élete első díját, még az sem, hogy most, a pobléma az, hogy ha van egy szerep, ami korábban minden díjátón a mellékszereplő kategóriában talált elismerésre, akkor az Akadémia hogy nézhette be annyira a dolgot, hogy a főszereplőben indítsa a versenyen??? Ha Timi, akinek ítéleteiben maradéktalanul megbízom, azt mondja, hogy az általam még nem látott filmben Kate lehozza a csillagokat, én elhiszem. De könyörgöm, miért a főszereplő kategóriában (csak másodkézből szerzett infóim szerint 45 percet játszik kb Kate a filmben, Meryl nélkül meg alig van jelenet...)????


[--->REGGELI MEGNYILVÁNULÁSOM ÓTA MEGNÉZTEM A FELOLVASÓT, AMIBEM KATE NAGYSZERŰ VOLT; AZT IS ELISMEREM, HOGY Ő A KÖZPONTI FIGURA VALAMILYEN FORMÁBAN, BÁR AZ TOVÁBBRA SEM VILÁGOS, HOGY LHET EGY ADOTT SZEREPET MÁS-MÁS DÍJÁTADÓN ELTÉRŐ KATEGÓRIÁBAN INDÍTANI!!!! KATE MEGÉRDEMELTE AZ OSCAR-T, DE IDEJE HOGY MERYL IS MEGKAPJA A MEGÉRDEMELT 3. TRÓFEÁT!!!:D:D:D] =>ESTI BEILLESZTÉS, MIUTÁN KICSIT TISZTULT A FEJEM A FELGYÜLEMLETT GŐZTŐL!XD




Elég a sírásból, mert a kedves Olvasó még elzavar melegebb éghajlatra lelkem bánatával!!!

Ami jó volt az éjszakámban: a gála most vhogy jobb volt, mint máskor; Jackman jól énekel és táncol; Sean Penn nyert a Milk-ért-->ennek nagyon örültem!!!

Ami kárpótolt a hihetetlen fájdalomért (sírni csak a düh és a Sean miatt érzett örömöm miatt nem tudtam, bár egy-két könnycsepp azért legördült....), hogy Meryl istenien nézett ki!!! Rengeteget mutatták a show alatt, sokszor megszólították, rengeteg, inkább csak Meryl-fanok számára evidens apró mozzanat utalt rá (zenék, filmek stb.) [az egyik lány a simplystreep-en meg is jegyezte a buli felénél kb., hogy annyi kis utalás van Meryl-re, hogy lehet, az övé idén a díj -->nem lett igaza sajnos].

Már reggel van, mások ilyenkor mennek dolgozni, ergo én sem fekszem le aludni: vár rám még Edward Said könyvének bevezetőjéből kb.20 oldal, katalánt is kellene tanulni...

Ma nincs torna, Zsófinak innen is jobbulást kívánok!!!


p.s. belinkelek egy képet a LEGNAGYOBBRÓL, hátha legalább ez kicsit lök a hangulatomon...
(jah, majd el felejtettem:tetszett, hogy egyszerre 5 ember jött átadni a fontosabb kategóriákban a díjat!:D)

2009. február 19., csütörtök

falusi történetek mulatságos előkészületekkel no


ismét kitört szívünkből a segítségnyújtási szándok (na jó, én egyeztem bele a kellékeseknek való egítségnyújtásba, melyhez szeretett munkatársaim is csatlakoztak): a 230. Mulatságra (melyen nem leszek jelen, de megígértétek a szent helyen, Kávézónkban, hogy nem isszátok le magatokat oly mértékben, hogy majdnem 50., de inkább valós 49. Kolduson velem is felöntötötök a garatra) krepp-papírból hajtogattunk dekorációt!!!

Képeket sajna nem csináltunk, de hangulat annál barátibb, már-már családias volt. Csatlakozott hozzánk a mindig csupaszív Varga Anikó, az ügyelők koronázatlan császára, a mi Zsoltunk és az ügyelőség rögös útján még az elején tartó, de bizakodva fejlődő drága Bea is! (hú, ezt hogy összehoztam)

Sörök, Traubik gurultak le torkunkon, vadul ragasztottunk és hajtogattunk, kb. 22:00-ig! Közben sztorigattunk mindenféléről, pl.: kulákságom gyökereiről, a falusi romantika elengedhetetlen kellékeiről, disznóváásról, nyári tervekről, Anikó kalandjáról egy élő csirke albérletben való kinyúvasztásáról...egyszóval felettébb kelemes este volt a keddi!!!

Aki nem volt, az bánhatja!!!

Timi!!! Hiányzol eme kedves esték boldog csendjéből-zsivajából, igyekezz minél előbb szerető hazádba vissza hinnye!!!!

p.s.: Tegnap és ma Miskolcon ("mondom, hogy PISKOLTON!!!") Piafunkat játsszák szeretett színészeink, remélem, nagy sikert aratva az Északi-középhegység szívében!!!

p.s.2: majd el felejtettem!!! pávánkról képm még nincsen, addig is fgadja kis cspatunk szeretettel a mellékelt képet (ha nyáron valóban felénk jártok,akkor láhatjátok a családi páva-állományt is)